Mózes László
Vihar egy pohár vízben: ennyi a kormányfő és a szociáldemokrata pártelnök legújabb, lapértesülések szerint erőteljesnek tekinthető konfliktusa. Bár Bukarest főpolgármestere, a harcias Gabriela Firea igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a rebellis Sorin Grindeanu már nem úgy hallgat pártfőnökére, mint régen, s ez bizony érzékenyen érintené Liviu Dragneát, aki ugyan nem kormányozhat, de a kormányzás babérjainak aratásában változatlanul érdekelt. Gabriela Firea egy vasárnapi interjúban, az ötnapos pünkösdi pihenő hazai szélcsendjében pakolt ki, sejtetve: nagy baj van, s nem jó ez így, sőt, azt is kijelentette, a fővárosi önkormányzatnak rosszabb a viszonya a mostani kabinettel, mint korábban a szakértői kormánnyal, s nyilatkozatát értékelve a lapok vázolták a kormányfő megbuktatásának módozatait.
Ehhez képest tegnap – a haragos Fireát leszámítva – már mindenki békítő szándékkal magyarázta a bizonyítványát, s a nyilatkozatokból az derült ki, a miniszterek teljesítményét ugyan folyamatosan kell értékelnie a mindenható kormánykoalíciónak, de azért mindenki a helyén van, végzi a dolgát, azzal a szilárd eltökéltséggel, hogy a romániai szavazók végre több pénzből és jobban élhessenek. Némiképp késleltetik ugyan az egészségügyben és a tanügyben a tervezett béremelést, a korábbi, bizakodó ígéretekhez képest csak január elsejétől kaphat egységesen minden közalkalmazott 25 százaléknyi többletet. Magyarán, elhalasztották a fizetésemelést az említett ágazatokban. Megszólalt Grindeanu is, szerinte nincs politikai feszültség a tárcavezetők között, Dragnea szintén derűsen szólt, s a pénzügyek változékony helyzetét a pénzügyminiszter, illetve a munkaügyi tárcavezető ecsetelte.
Mint mindig, először természetesen a kormány örök üdvöskéje, Olguţa Vasilescu magyarázta a fordulatot, vázolva négy lehetséges forgatókönyvet. A tét azért is nagy, mert az egységes bértörvényről ma szavaznak a képviselőházban, s bár tegnap egy politikus sem említette, de a késleltetés oka igen egyszerű: nincs pénz az álságos ígéretek teljesítésére. Így a Grindeanu és a Dragnea közötti, minduntalan felpörgetett, vélt vagy valós viszály oka vélhetően nem más, mint a figyelem elterelése. Egyrészt arról, hogy a béremelési ígéretek csak nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetőek, másrészt ezek a lépések háttérbe szorítják a büntető törvénykönyv önös érdekek szerinti csendes, ám következetes alakítását.
Kenyeret és cirkuszt a népnek, mondanák, ha megengedhetnék maguknak az össznemzeti jólétet ígérő szociáldemokraták. Csak maguk is azzal szembesülnek, a kenyérnek bizony ára is van, s azt egyre nehezebben tudják előteremteni, a cirkusz viszont olcsóbb és látványosabb is. Hogy a béremelésre fordítható pénz híján feláldoznák akár Grindeanut és óvatoskodó, a kormányprogram betűjével szembefordulni kényszerülő minisztertársait, megtörténhet, de ebből jobb életminőség bizonyosan nem származik.
