A napokban lesz fél éve annak, hogy az SZDP megnyerte a választásokat, és Liviu Dragnea pártelnök részletesen, dátumokkal és százalékokkal ismertette a kormányprogramot: béremelések, szabadjegyek, adócsökkentések pörögtek egymás után. Mindez első hallásra is hihetetlen volt, s bár kezdetben még betartották ígéreteiket, most már kezd kifesleni a zord valóság a színes propaganda alól.
Nincs pénz, ez a napnál is világosabb. Az első hivatalos bejelentés arról, hogy az egyik tervezett intézkedés (a lakások és sajtóreklámok áfamentesítése) elmarad, a múlt héten hangzott el – Dragnea szerint nem rajtuk múlik, az érintettek nem akarják –, az egységes bértörvény tegnapi elfogadását azonban már nincs kire hárítani. Nem is az a felháborító, hogy a lehetőségektől nyilvánvalóan elrugaszkodott 50 és 100 százalékos béremeléseket elnapolták, hanem az, hogy ezzel a jogszabállyal sem a közalkalmazottak közötti kiáltó egyenetlenségeket orvosolják – hiszen nem teljesítmény alapján, átalányban emelik a juttatásokat –, csak szűk csoportérdekeket szolgálnak. Magyarázható másként, hogy – miközben egyre több szakmai réteg fejezte ki elégedetlenségét – a szenátorok és képviselők bére több mint duplájára növekszik, és nem szakaszosan, fél vagy háromnegyed év múlva, hanem már július elsejétől? Ez a szociáldemokraták társadalomépítő programja?
Mindennek nagy ára van: mivel a költségvetési bevételek alacsonyabbak, a kiadások pedig magasabbak, a beruházásokra maradó keret a Digi 24 hírtelevízió pénzügyi szakértői szerint 60 százalékkal kisebb, mint a tavalyi, amely ilyen szempontból szintén rossz év volt. Pedig 2016-ban is rekord gazdasági növekedést mértek Romániában, idén is messze az európai átlag fölött vagyunk – ezt már a nemzetközi pénzintézetek is elismerik –, mégsem jut védőoltásokra, daganatos betegekre, szervátültetésekre, mentőautókra sem, azaz az élethez és az egészséghez való alkotmányos jogunk sérül. Ehhez adódik a kórházak, iskolák, utak állapota, az általános elhanyagoltság, nemtörődömség, a fojtogató bürokrácia. Utóbbi lefaragása nem kerül pénzbe, sőt, pénzt takarítana meg, de semmi jele nem mutatkozik, valószínűleg nem is szerepel a kormányprogramban. És vannak dolgok – például a funkcionális analfabetizmus magas aránya –, amelyeken nem segít sem a pedagógusi bérek emelése, sem az iskolák tatarozása, de a kérdés a döntéshozókat a legkevésbé sem foglalkoztatja. A környezetvédelem csak a használt gépkocsik illetéke miatt jut eszükbe, az nem baj, hogy irtják az erdőket, szennyezik a vizeket, büntetést fizetünk a hulladékra. Akármerre nézünk, mindenütt megoldatlan gondok tornyosulnak.
Fél évig sem tartott Dragnea meséje a jólétről, és már biztos, hogy semmi nem lesz belőle. Emelkedő helyett lejtőre kerültünk, és azok kormányoznak, akik ide vezettek.