Tévhitek az élelmiszer-fogyasztásban

2017. június 9., péntek, Magazin

Mindnyájunkat befolyásolnak az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatosan terjedő hiedelmek, téveszmék, babonák és természetesen az anyagi érdekek mentén zajló tudatos félretájékoztatás is, gyakori szkepticizmusunk ellenére is meghatároz bennünket a reklámok, internetes információk és kósza hírek nyomán formálódó közösségi tudat, akkor is, ha sok ilyen elméletnek nincs tudományos alapja. Talán ezért is üdítő volt hallani dr. Csapó János egyetemi tanár (fotó), élelmiszer-kémikus normalitásról szóló előadását kedd délután a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában.

A szakember elsőként a vízről beszélt, melyet mindnyájan naponta iszunk, majd az oly sokat emlegetett vitaminokról, koleszterinről, zsírsavakról, aminosavakról, fehérjékről, a tej ásványianyag-tartalmáról és a médiában olvasható hamis információkról tartott rövid eszmefuttatást, végezetül pedig a vörösbor is szóba került, melyről bebizonyította a jelenlévőknek, hogy kis mértékben egészséges, mert segíti egyes táplálékok felszívódását, és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A továbbiakban megpróbáljuk idézni a professzor néhány megdöbbentő kijelentését.
A szervezetet nem lehet sem lúgosítani, sem savasítani, mert a vér pH értéke 7,4 – amit az egészséges szervezet karbonát- és foszfátpuffere tart fenn, csak nagyon súlyos cukorbetegeknél szokott leesni ez egy-két tizeddel. A gyomorsav erőssége körülbelül százszorosa annak, ami a lúgos vízben benne van, tehát a víz, szerencsére, semmi rosszat nem tud tenni a gyomrunkkal. Ha nem lenne elég savas a szervezetünk, nem tudnánk emészteni a fehérjét.
Az egészséges embernek, aki változatosan táplálkozik, és energiaszükségletének körülbelül felét állati, felét pedig növényi eredetű tápanyagokkal elégíti ki, nincs szüksége vitaminkiegészítésre. Nem kell félni a koleszterintartalmú ételektől, 300 szelet zsíros vagy 130 szelet vajas kenyérrel lehetne szervezetünk napi koleszterinszükségletét kielégíteni, tehát egy felnőtt ember nyugodtan elfogyaszthat négy-öt tojást naponta.
Az antioxidánsok hasznosak, mert nélkülük csupán pár napig lehetne tárolni a zsírtartalmú élelmiszereket, és kísérletek bizonyítják, hogy ezerszeres adagokban sem okoznak semmilyen kárt az emberi szervezetnek. Ezek akadályozzák meg valójában, hogy az oxidáció ki tudja fejteni bomlasztó hatását. Az állati eredetű fehérjék többsége teljes értékű, hisz az állati szervezetet ugyanazok a fehérjék építik fel, mint az emberét. Csak nagyon óvatosan szabad az ásványianyag-kiegészítőket (kalciumot, magnéziumot) fogyasztani, mert tönkretehetjük a szervezetben fennálló optimális arányokat. Sok tejet kell inni, mert a tej kiváló ásványianyag-forrás, laktózérzékenyek laktózmentes tejet fogyaszthatnak. 6,2 kg marhahús, 29 tojás vagy 6,2 kg paradicsom biztosíthat csak annyi kalciumot, amennyi 6–7 deci tejben megtalálható – ennyi az ember napi kalciumszükséglete. Csak növényi eredetű élelmiszerekkel az ember tápanyagszükségletei nem elégíthetőek ki tökéletesen. A bioélelmiszerek csak akkor egészségesebbek a többinél, ha százszázalékosan meg tudjuk védeni a mikroszkopikus kártevőkkel szemben. A tengeri só nem egészségesebb annál, amit sóbányában bányásznak, a Himalája só sem különb ezeknél, és minden só túlzott fogyasztása egyaránt káros. A hihetetlenül magas áron forgalmazott Calgon valójában a trisó és szóda keveréke, amit töredékáron meg lehet vásárolni a háztartási boltokban.
Az előadó elmesélte: a Magyarországon igen divatos, ultraegészségesnek tartott „pi vízzel” kapcsolatosan terjedő sok butaságról egyszer személyesen próbált érdeklődni egy előadáson konkrét, gyakorlati kérdések által, és csak azt a feleletet kapta, hogy egy japán professzor tudja ezeket a válaszokat, de nem akarja megmondani, mert a víz szabadalommal védett. Csapó János szerint a pi víznek csupán az ára igazi konkrétum: amíg 1000 liter ivóvíz 200 forint, egy liter pi víz ára 50 forint. „Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az élelmiszerekről szóló, interneten fellelhető információk kilencven százaléka nem fedi a valóságot” – zárta előadását a szakember.
Lehet, hogy szenzációéhségünk vagy túlzott egészségmániánk az oka, hogy mindent elhiszünk azoknak, akik jobb egészséget, hosszabb életet ígérnek nekünk? Emiatt a professzor egyes kijelentései is megbotránkoztatónak tűnhetnek, pedig valójában minden gondolata a normalitást hirdeti. Szavai hitelét alátámaszthatja, hogy egyetemi tanár Kolozsváron, Csíkszeredában, Debrecenben, okleveles vegyész, élelmiszer-tudományi tanszékvezető, a Magyar Tudományos Akadémia doktora...
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 579
szavazógép
2017-06-09: Sport - :

Andorrában játszanak a magyarok (Labdarúgás)

A magyar labdarúgó-válogatott megőrizheti matematikai esélyét a világbajnoki részvételre, ha a selejtezősorozat mai mérkőzésén a papírformát érvényesítve győz a világranglista 186. helyén álló Andorra vendégeként.
2017-06-09: Magazin - :

Berlusconiról forgat filmet Sorrentino

Nyáron kezdi forgatni a Silvio Berlusconiról szóló életrajzi filmjét az Oscar-díjas Paolo Sorrentino – számolt be róla az olasz média.