Az európai jogrendet megkérdőjelező veszélyes provokációként értékelte Románia külügyminisztériuma Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve más budapesti vezetők nyilatkozatait, amelyek a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából hangzottak el.
„Hozzászoktunk már a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrégiben tett nyilatkozataihoz, mint ahogyan más magas rangú magyar hivatalosságok nyilatkozataihoz is, amelyeket az 1920-as trianoni békeszerződés évfordulóján, június 4-én tesznek. Sajnáljuk, hogy ilyen nyilatkozatok születtek, és csalódottságunkat fejezzük ki a magyar vezetőknek a román hatóságokkal, a román néppel és történelmével szembeni következetesen provokatív hozzáállása miatt” – jelentette ki tegnap Paul Ciocoiu külügyi szóvivő, akit az Agerpres hírügynökség reagáltatott Lázár János múlt szombati, a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédére. A szóvivő aggodalmának is hangot adott a budapesti vezetők retorikája miatt, amellyel szerinte megkérdőjelezik azt a világháborúk után felépített európai jogrendet, amely a stabilitást és biztonságot garantálja a térségben.
Teodor Meleşcanu külügyminiszter 2017-es – mandátumának első – kétoldalú látogatását Budapesten tette, ahol személyében első ízben vett részt a román diplomácia vezetője a magyar nagyköveti értekezleten – emlékeztetett a szóvivő, s mindez beszédes jele annak, hogy a román fél építő módon áll hozzá a Magyarországhoz fűződő viszonyhoz. Hozzátette: a jószomszédi viszony lényege a kölcsönös tisztelet, a párbeszéd, a román fél pedig mindig is azt szorgalmazta, hogy az államközi kapcsolatok bármely kényes kérdését diplomáciai csatornákon keresztül beszéljék meg. „A történelem a történészekre tartozik, az akadémiai együttműködés területén léteznek kétoldalú mechanizmusok az ilyen kérdések újító szellemű, békítő szándékú tisztázására. A budapesti hatóságok párbeszédet elutasító magatartását, az egyoldalú, provokáló nyilatkozatokat csak bírálat érheti, hiszen egyáltalán nem járulnak hozzá a kölcsönös bizalom és a két társadalom közötti tolerancia növeléséhez” – fogalmazott Paul Ciocoiu.
Az Agerpres felidézte: a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ideje, hogy Magyarország – ha nem is anyagi – legalább erkölcsi jóvátételt kapjon a Trianonban elszenvedett igazságtalanságért. Lázár János a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Szarvason rendezett megemlékezésen mondott beszédet, ahol rámutatott: a magyarok ma nem akarnak határrevíziót, etnikai feszültséget vagy újabb háborúkat, de ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrik a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését.
