A Documenta kasseli programjai szombaton kezdődtek. A világ legrangosabb művészeti eseményei között számontartott fesztivált Frank-Walter Steinmeier német és Prokopisz Pavlopulosz görög államfő nyitotta meg a házigazdával, Volker Bouffier hesseni miniszterelnökkel. Az Athéntól tanulni címmel megrendezett 14. Documentát minden korábbinál több közpénzzel, 13,8 millió euróval támogató hesseni kormány kereszténydemokrata (CDU) vezetője kiemelte, hogy a kiállítássorozat ismét erősen politikai jellegű, „az aktuális folyamatok szeizmográfjának” szerepét tölti be, vagyis a világ társadalmi, politikai, gazdasági átalakulását mutatja be. Célja nem az, hogy „mindenáron tetsszen”, sokkal inkább akar „nyugtalanítani, és társadalmi vitákat gerjeszteni”. Ugyanezt hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier is, aki szerint „bátor és helyes” döntés volt összefogni az államadósság-válsággal sújtott Görögország fővárosával. A Documenta felhívás, hogy mindenki „vizsgálja felül előítéleteit, és képzelje bele magát a másik ember helyzetébe, mert csak így lehet megtalálni a közös pontokat” – mondta a német államfő.
A Documenta kasseli eseményein 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. A szemlének ismét van magyar vonatkozása, ezúttal a Budapesten született világhírű transzdiszciplináris – a társadalom- és a természettudományok számos ágazatából merítő – művész, Agnes Denes szerepel.
Az úgynevezett környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott, és leginkább monumentális köztéri alkotásai révén ismert amerikai művész a The Living Pyramid (Az élő piramis) című munkáját állította fel az egyik kasseli parkban. A nem csak az ókori Egyiptomra jellemző merev társadalmi felépítést kifejező formát Agnes Denes csaknem tíz méter magas piramisában teraszok lazítják fel, amelyeken a művész és a látogatók közösen ültetnek el növényeket.
A piramisnál is látványosabb a hivatalosan Documenta 14 nevet viselő fesztivál máris világhírűvé vált alkotása, a Könyvek Parthenonja című szabadtéri installáció, amelyet betiltott könyvek borítanak. Az athéni Parthenon méretével és formájával megegyező építmény Marta Minujin argentin képzőművész munkája, aki a cenzúra ellen tiltakozik művével. A felhívására a világ sok tájáról Kasselbe elküldött kötetek között számos „meglepetés” is van, például több Harry Potter-mesekönyv, amelyeket egyes amerikai szövetségi államokban betiltottak „okkultizmusuk” miatt.
A Documenta szeptember 17-ig látható. A szervezők szerint a 100 nap alatt legalább 750 ezer látogató keresi fel a kiállításokat. Utána Agnes Denes piramisát és a Könyvek Parthenonját is lebontják. Az első kritikák szerint az 1955 óta tartó Documenta-sorozat 14. kiadása kétségtelenül világszínvonalú, a kortárs képzőművészet elitjéből vonultat fel művészeket, de a válogatás sikerülhetett volna jobban is. A művek túlságosan egyhangúak, a legtöbb a nyugati világ válságjelenségeire, a Nyugat hibáira és bűneire világít rá, és az ilyen alkotások egyszerre, nagy mennyiségben megerőltetőek. A német sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint olyan művek is akadnak, amelyeknél a politikai üzenet fontosabb az esztétikai minőségnél.