Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.
Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük szolidaritásukat. Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd álláspontjukat, és végül „a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”.
Áthelyezett menedékkérők
Az Európai Bizottság jelentést tett közzé a menedékkérők unión belüli áthelyezésének állásáról. Eszerint a mechanizmus keretében eddig 20 869 embert helyeztek át: 13 973-at Görögországból, 6896-ot pedig Olaszországból. Az áthelyezések üteme idén jelentősen felgyorsult, január eleje óta 10 300 személyt helyeztek át, ami ötszörös növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest – közölték. Az EB az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. A korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 16 419 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból. A Törökországból a görög szigetekre történő napi átkelések száma változatlanul nagyjából napi 50 körül alakul, a migrációs megállapodás keretében pedig eddig 1789 migránst küldtek vissza Törökországba Görögországból.
Nem engednek a zsarolásnak
Végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem. Magyarország legalább „arccal meri vállalni véleményét” – fogalmazott tegnap a politikus. Kósa Lajost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a bevándorlók elosztását elutasító tagállamok. Erre azt mondta: a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig „az EU-s átlagba simul bele” az ellene folyó eljárás mennyiségével.
A magyar kormány zsarolásnak és európaiatlan magatartásnak tekinti, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az Országgyűlésben napirend előtt. Hangsúlyozta: még az Európai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem. Közölte: nem engednek a hatáskörein jóval túlterjeszkedő Európai Bizottság zsarolásának, nem engedik meg, hogy bárki illegálisan Magyarország területére lépjen.
Varsó és Prága is kitart
A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével – reagált tegnap Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen amiatt, hogy nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvótáról szóló döntést. Emlékeztetett: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását. „Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt, millióit biztatja arra, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket” – állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni. Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára elhibázottnak minősítette az uniós menekültelosztási politikát.
A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok elosztásában, amelyben az Európai Unió tagállamai egyeztek meg – jelentette ki tegnap Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni – tette hozzá a miniszterelnök.