Példátlanul nagy tömeg rohamozta meg a Kovászna megyei útlevélosztályt az elmúlt napokban. Bár a nyári időszakban általában megnövekszik az úti okmányt igénylők száma, az elmúlt napokban a vártnál is többen várakoztak a sepsiszentgyörgyi hivatal székháza előtt. Ennek oka, hogy sokan a szomszédos Brassó megyéből érkeztek Sepsiszentgyörgyre útlevelet kiváltani, mivel Brassóban még lassabban halad az ügyintézés. Kovászna megye prefektusa, Sebastian Cucu szerint az úti okmányt kérelmezők 40 százalékának Brassó megyében van az állandó lakhelye. A probléma rendezése érdekében a háromszéki kormánymegbízott már egyeztetett Brassó megyei kollégájával, és kérte: nyissanak meg újabb ügyfélablakot, hogy vegyék le a nyomást a sepsiszentgyörgyi hivatalról. (Maszol)
ÁLLANDÓ BETÖRŐ A MEDVE. Április eleje óta hatszor tört be egy medve egy hétvégi házba a székelyföldi Libán-tetőn. A hétvégi ház tulajdonosa, Szabó-Nagy Klára a portálnak elmondta, április 9-én, amikor az első betörés történt, emberi rongálásra gyanakodott, és a rendőrséget riasztotta. A helyszínelők állapították meg, hogy nem ember, hanem medve törte be a faház két ablakát, borogatta fel a bútorokat és tépte le a házikó egyik faláról a külső faburkolatot. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a lambéria alatt nyaranta darazsak fészkelnek, és a medve mézet keresett a burkolat alatt, majd bent a házban is. A ház egyik ablakán mászott be, és a másik ablakot kitörve menekült el. A házat ezt követően megtisztították a darázsfészkektől, a szagnyomokat klórral próbálták eltüntetni, de hat hét múlva újabb, és azóta további négy betörés következett. Valamennyi alkalommal olyankor jött a medve, amikor a házban senki sem tartózkodott. (MTI)
ANTRAX-GYANÚS ESETEK. Két antrax-gyanús esetet jeleztek az elmúlt napokban Botoşani megyében, apa és lánya kapták el a betegséget, valószínűleg egy elpusztult szarvasmarhától. Egy botoşani-i farmernél és 16 éves lányánál merült fel az antrax-fertőzés gyanúja, biológiai mintákat vettek tőlük, ezeket a Cantacuzino Intézetben vizsgálják. Az egészségügyi miniszter tiszteletbeli tanácsosa, Alexandru Rafila azt nyilatkozta az eset kapcsán, hogy a bőr-antrax – amelyről vélhetően ezekben az esetekben szó van – nem életveszélyes. „A bőr-antrax nem súlyos formája a betegségnek, nem életveszélyes, mint a tüdő-antrax, amikor belélegzik az emberek a bacilus spóráit. A beteg állattal vagy az ennek feldolgozása nyomán készült termékekkel érintkezhettek, amely által a bőrön jelentkeztek a tünetek, de ezek kezelhetőek” – magyarázta Rafila. (Agerpres)
