Nem politikai, inkább államigazgatási és kormányválságról beszélhetünk, hiszen úgy tűnik, a parlamenti többség megmaradt. Márpedig egy jogállamban, egy parlamenti demokráciában a választásokat megnyert párt bármikor eszközölhet személyi változásokat a kormányban, ilyen szempontból a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége fel volt jogosítva arra, hogy lecserélje a kormányfőt – fejtegette Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hangsúlyozta továbbá: az a helyzet, hogy mára jóformán nincs ellenzék, és a kormányoldalon is ilyen furcsa dolgok történnek, annak is betudható, hogy az elmúlt években az erőszakszervezetek átvették a politikai osztály szerepét, és a jogállam fontos intézményeinek súlya jelentősen csökkent. Gyakorlatilag a politikát nem a parlamentben és a kormányban művelték, hanem láthatatlan erők, és nem a parlamentáris demokrácia intézményei, hanem párhuzamos állam szervezte az államot. Most is a parlamenti demokrácia alapintézményei és az erőszakszervezetek közötti láthatatlan harc egyes elemeit látjuk – vélekedett. Azt is leszögezte: nincs napirenden az RMDSZ kormányra lépése.
Ami a politikai válság kihatásait illeti, felhívta a figyelmet: az államigazgatás hetek óta nem működik, fontos ügyek nem haladnak, a fennakadások pedig az önkormányzatokat is érintik. Konkrét ügyek, beruházások csúsznak: így például a szemerjai stadion átadása a városnak, de ugyanígy a 12-es országút Sepsiszentgyörgyön áthaladó részét sem kapták meg, hogy körforgalmat, járdákat építhessenek. Nyolc-kilenc utca felújítási szerződése vár aláírásra a fejlesztési minisztériumnál, ugyanez a helyzet a Mikes Kelemen-líceum felújításával. A Gyöngyvirág és a Testvériség utca esetében le is mondtak a kormányprogramról, s inkább megoldották önerőből, hogy be tudják fejezni azokat – egy-egy réteg aszfaltot már leöntöttek oda. Az európai uniós pénzek lehívása is csúszik, hiszen egyszerűen nincsenek kiírások: a város rendelkezésére állna egy 22 millió eurós keret, amelyből több beruházást – egyebek mellett a városi közszállítás korszerűsítését – lehetne finanszírozni, de nincs előrelépés. Látni kell azt is, hogy azért van pénz fizetésemelésre, mert közben a közberuházások leálltak, az így felszabaduló pénzt fordítják a bérek növelésére, az pedig a fogyasztást ösztönzi – erre alapszik az a gazdasági növekedés, amellyel dicsekszik Románia. Holott a fogyasztás generálta gazdasági növekedés mögött nem a hazai termelés bővülése áll, hanem az import növekedése – gyakorlatilag tehát jelenleg a kínai, a német és más gazdaságokat támogat tartósan Románia, a hazai csak egy lufi, kérdés, hogy mikor pukkad ki – fejtegette Antal Árpád.