Helmut Kohl 2008-ban elszenvedett balesete után visszavonultan élt. Utolsó közéleti megnyilvánulása Orbán Viktor miniszterelnökhöz fűződik; 2016 áprilisában otthonában fogadta a kormányfőt, és új előszót írt Aggodalom Európáért című 2014-es munkája magyar kiadásához. A találkozóról kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy Európa nem lehet a világban szükséget szenvedő emberek millióinak új hazája.
Helmut Kohl halálának hírére a német politika valamennyi meghatározó tényezője megdöbbenéssel és részvéttel, az elhunyt érdemeinek felidézésével reagált. A CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Twitter-oldalán azt írta, hogy Helmut Kohl „nagy államférfi volt, hazánkért végzett munkájával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett”. A CDU és a CSU közös parlamenti (Bundestag) frakciójának vezetője, Volker Kauder azt mondta, hogy Helmut Kohl a legnagyobb kancellárok közé tartozik. „A volt kancellár halálával egy nagy államférfi, egy igazán nagy német személyiség, de mindenekelőtt egy nagy európai távozott” – emelte ki Sigmar Gabriel külügyminiszter, a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa. Az ellenzéki Zöldek társelnöke, Cem Özdemir a párt pénteken kezdődött kongresszusát megnyitó beszédét megszakítva hangsúlyozta, hogy a baloldali ökopárt mindig sokat vitázott Kohllal, de azt mindig is elismerték, hogy „nevéhez fűződik a második világháború utáni történelem egyik legnagyszerűbb projektje, a német újraegyesítés”, amely Európa egysége felé is megnyitotta az utat. „Egy nagy európai távozott ma közülünk” – mondta Özdemir. Az SPD-től balra álló ellenzéki pártot, a Baloldalt (Die Linke) a szervezet megalapításának tizedik születésnapjára szervezett ünnepség közben érte Helmut Kohl halálának híre. Katja Kipping társelnök részvétnyilvánító Twitter-üzenetében felidézte Kohl egyik legismertebb mondását, miszerint egy társadalom emberségessége nem utolsósorban arról ismerszik meg, hogy miként törődik leggyengébb tagjaival.
Az államvezetés művészete
Helmut Kohl nagy német és nagy európai személyiség volt, és halálával bevonult a történelembe – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken a római német nagykövetségen nyilatkozva. Helmut Kohl munkásságát a német politika utóbbi évtizedeinek két legfontosabb feladata, a haza egységének helyreállítása és Európa egységének megteremtése határozta meg – tette hozzá. A kancellár leszögezte, Helmut Kohl megértette, hogy a két feladat elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és rendkívüli elkötelezettséggel küzdött mindkét célért. „Halála rögtön felidézi ennek a minden szempontból nagy embernek a képét, teljesítményét, államférfiként betöltött szerepét Németország történelmi órájában, de eltart még egy ideig, mire igazán fel tudjuk mérni, hogy mit is veszítettünk távozásával – mondta Angela Merkel. – Nagy szerencse a németeknek, hogy megadatott nekik egy olyan államférfi, mint Helmut Kohl, és sokáig fogják még tanulmányozni és csodálni, hogy milyen kivételes ügyességgel ragadta meg és használta ki a Németország újraegyesítésére kínálkozó történelmi esélyt.”
„Az államvezetés művészetének legmagasabb foka volt, ahogy Helmut Kohl okosan, és valamennyi szomszédunkkal és barátunkkal egyetértésben megállapodásra jutott az egység helyreállításáról” – mondta Angela Merkel. Hozzátette: Helmut Kohl Washingtontól Moszkváig és Párizstól Varsóig bizalmat tudott teremteni Németország iránt, és ő volt a kancellári tisztségben a megfelelő ember a megfelelő időben, amikor a nyolcvanas években Kelet-Európában megjelent egy „új szellemiség”, és a térség Lengyelországból kiindulva visszaszerezte szabadságát, Lipcsében, Kelet-Berlinben és az egykori NDK más városaiban pedig „bátor emberek békés forradalmat hajtottak végre”.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hangsúlyozta, hogy Helmut Kohl a CDU vezetőjeként is kivételes életművet hagyott maga után. A párt nagyon sokat köszönhet Kohlnak, aki huszonöt éven keresztül vezette és modernizálta ezt a nagy néppártot. Elmondta, hogy Helmut Kohl az ő életútját is döntő mértékben meghatározta és megváltoztatta, hiszen mint oly sok millió ember, ő is az NDK-s diktatúrából indult, és olyan hazába érkezett, ahol szabad lehet, és nem kell félnie „a mindent megfigyelő államtól”.
Frank-Walter Steinmeier német államfő a pénteken elhunyt kancellár özvegyének küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy Helmut Kohl élete véget ért, de életműve megmarad. A szövetségi elnök a távirat tartalmát ismertető sajtónyilatkozatában hozzátette: „Helmut Kohl halálával a német történelem egy szakasza is véget ér. Helmut Kohlnak köszönhető, hogy Németország európai és egyesült nemzetté válhatott, és ezzel lezárult a »németkérdés«.”
Élet az európai házban
Helmut Kohl egy látnok és egy olyan államférfi volt, aki az európai népek közötti megbékélést és az egységet védelmezte – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üzenetében hangsúlyozta, örökké emlékezni fog az egykori kancellárra, aki olyan barát és olyan államférfi volt, aki segített újraegyesíteni Európát. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üzenetében úgy fogalmazott: Helmut Kohl maga volt a testet öltött egyesült Németország, az egyesült Európa. Amikor a berlini fal leomlott, ő volt ugyanis, aki felismerte és megragadta az adódó alkalmat. Egy igaz európai – húzta alá a főtitkár. „Isten nyugosztalja Magyarország barátját, a nagy öreget, Helmut Kohlt” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. Lengyel kormány- és ellenzéki politikusok egyaránt Németország egyesítése és a lengyel–német megbékélés atyjaként emlékeztek meg a volt német kancellárról.
Helmut Kohl maga volt Európa, halála pedig mélyen érintett – írta közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. „Helmut Kohl élettel töltötte meg az európai házat – nemcsak azért, mert Nyugat és Kelet felé is hidakat épített, de azért is, mert sohasem hagyott fel az Európa jövőjére vonatkozó tervek javítgatásával” – állt a közleményben. Juncker hangsúlyozta: Kohl nélkül ma nem lenne euró. Kohl számára Európa mindig is egy békeprojekt volt. Sohasem felejtette el, hogy az európai projekt megmentette a kontinenst a világháború után. Ezért számára ez nemcsak jóléti kérdés volt, hanem egyben közös felelősségvállalás a jövőért – mutatott rá az Európai Bizottság elnöke.
Közleményben méltatta az elhunyt Helmut Kohl kancellárt George H. Bush, az Egyesült Államok volt elnöke. Az idősebb Bush elnök a szabadság igaz barátjaként és a második világháború utáni Európa egyik legnagyszerűbb vezetőjeként méltatta a volt német kancellárt. George H. Bush 1989 és 1993 között volt az Egyesült Államok elnöke, és szorosan együttműködött Helmut Kohllal mind a berlini fal lebontásában, mind a német újraegyesítés folyamatában. Közleményében az Egyesült Államok 41. elnöke kiemelte az egykori kancellár háborúellenes érzelmeit, és aláhúzta, hogy még a háborúnál is jobban gyűlölte az önkényuralmat. Bill Clinton, aki 1993 és 2001 között volt az Egyesült Államok elnöke, nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Helmut Kohl „felkészítette Európát a 21. századra”.
Orosz elismerések
Helmut Kohlnak kulcsszerepe volt a hidegháború lezárásában és a német újraegyesítésben – írta a Frank-Walter Steinmeier német elnökhöz és Angela Merkel kancellárhoz intézett részvéttáviratában Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin hangsúlyozta, hogy a néhai Kohl kancellár nevéhez a német történelem rendkívül fontos eseményei fűződnek. „Szerencsém volt személyesen eszmecserét folytatni Helmut Kohllal. Őszintén csodáltam bölcsességét, azt, hogy képes volt kiegyensúlyozott, előremutató döntéseket hozni még a legnehezebb helyzetekben is. Oroszországban olyan emberként fognak rá emlékezni, aki elvi híve volt az országaink közötti barátság fejlesztésének, és aki óriási mértékben járult hozzá a kölcsönösen előnyös partneri és jószomszédi viszonyhoz” – fogalmazott az orosz vezető.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök-pártfőtitkár szerint a németek jogosan nevezték el Kohlt a német egység kancellárjának. Rámutatott, hogy a politikus nemcsak személyes tulajdonságainak köszönhetően kerül be a történelemkönyvbe, hanem mert olyan nagy horderejű események korszakában állt hazája kormányánál, mint a nukleáris fegyverkezési verseny lezárása, a hidegháború befejezése, a berlini fal leomlása és a német újraegyesülés. „Nagy szerencse volt, hogy abban a nem könnyű időszakban a vezető hatalmak élén olyan államférfiak álltak, akik felelősségérzettel voltak felruházva, akik határozottan megvédték országuk érdekeit, és ugyanakkor képesek voltak figyelembe venni mások érdekeit, akiknek sikerült átlépniük az általános gyanakvás küszöbét a partnerség és a kölcsönös bizalom irányában” – vélekedett Gorbacsov.
Volt politikai víziója
Az országos napilapoktól a helyi újságokig és a televízióktól a hírportálokig a teljes szombati német sajtó Helmut Kohl haláláról szól. A pénteken elhunyt kancellárról közölt kommentárok elsősorban történelmi érdemeit emelik ki, és van olyan lap is, amely szerint Nobel-békedíjjal kellene elismerni teljesítményét. Ugyanakkor hibáival és botlásaival is több lap foglalkozik, hangsúlyozva, hogy nemigen van még egy olyan alak a német politikatörténetben, akinél annyira közel van egymáshoz a fény és az árnyék, mint Helmut Kohlnál.
A legnagyobb példányszámú napilap, a Bild – számos további újsághoz hasonlóan – a címoldal egészét betöltő fényképet közölt szombaton a néhai kancellárról. A Köszönjük, Helmut Kohl! című vezércikkében kiemelték, hogy a német egység kancellárja és az európai egységfolyamat vezetője ugyan meghalt, „de tovább él európaiak millióiban. Tovább él annak a sok millió embernek a szabadságában, akik Németország keleti részén születtek, és fáradhatatlan munkájának, víziójának, határozottságának és a történelmi lehetőségek iránti érzékének köszönhetik, hogy az újraegyesített Németországban élhetnek.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lap szerint „nincs már olyan politikus, mint Kohl”. Kancellárságával (1982–1998) véget ért a második világháború utáni politika korszaka, azoknak az államférfiaknak a korszaka, akik minden erejüket és tehetségüket Európa egységéért mozgósították, „mert személyesen megtapasztalták, hogy mi mindent tudnak elkövetni az európaiak egymás ellen”. A konzervatív Die Welt kiemelte, hogy Helmut Kohl természetének fontos jellemzője volt a már-már csökönyösségig terjedő állhatatosság. A kereszténydemokrata CDU politikusa akkor is kitartott, amikor mindenki ingadozott, mint például 1983-ban, a NATO nyugat-európai rakétatelepítési programja körüli feszültség idején, 1989-ben, a fal ledöntésének hónapjaiban és az 1991–1994 közötti időszakban, amikor az európai integráció irányáról zajlott éles vita. Azonban éppen ez a karaktervonás okozta bukását a CDU pártadomány-botránya révén. Ha nem lett volna állhatatos, nem lettek volna illegális CDU-számlák, de újraegyesítés sem – írta a Die Welt.
A baloldali Der Tagesspiegel kiemelte, hogy Kohlnak a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló akarata legendás volt, mint ahogy az emlékezete is. Soha nem felejtett el senkit és semmit, pozitív és negatív értelemben. Mindenkinél jobban ismerte pártját, és a körülötte lévő emberekben mindig felismerte és ki is használta az erősségeket és a gyengeségeket. A liberális Süddeutsche Zeitung szerint az utókor olyan kancellárként emlékezik majd Helmut Kohlra, aki „néhányszor a megfelelő időben a megfelelő lépéseket tette”. „Nem volt minden jó a munkásságában, de egyes elemek annyi­ra jók voltak, hogy történelmi jelentőségre tettek szert. A német egység nem hullott Helmut Kohl ölébe, és az európai egyesülés sem ment végbe csak úgy, magától. Mindez úgy történt, hogy Kohlnak volt egy víziója, kormánya pedig kidolgozott hozzá egy stratégiát, amely ugyan nem mindig vált be, de végül elvezetett ehhez a nehézkes Európához, amely a menekültválság, az euró körüli bizonytalanságok és a regionális egyenlőtlenségek ellenére a valaha volt legjobb Európa” – írta a Süddeutsche Zeitung.