Juhász Árpád geológus a műsorban reálisnak nevezte a British Petrol olajipari vállalat felmérésében megfogalmazott aggályokat. Rámutatott, hogy a világ gazdasága nő, és ezen belül olyan meghatározó lakosságú országok, mint Kína vagy India, óriási tempóban fejlődnek. Az ipari fejlődés velejárója a nagyobb energia-felhasználás, a tudós szerint a kérdés az, hogy ezen belül húsz év alatt milyen trendek várhatók. Hozzátette: az látszik, hogy a fosszilis energiahordozók aránya ugyan valamelyest csökken, de abszolút értékben mégis növekedés tapasztalható.
Juhász Árpád szerint ez azt jelenti, hogy 2035-ben is rengeteg kőolajat fogunk fogyasztani, a földgáz-felhasználás is növekvőben van, ehhez hozzájárul az Egyesült Államokban a palagáz termelése, ugyanakkor az atomerőművek stagnálni fognak, az alternatív energiaforrásoknak, azon belül is a megújuló energiaforrásoknak pedig szerények a kilátásai. Kiemelte, hogy ki kellene használni a nap-, a szél-, a víz- és a bioenergiát, de ezek a világban „csigalassúsággal nőnek”, még olyan országokban is, amelyek korábban ezek arányának növelését tűzték ki célul.
Juhász Árpád magyarázatként hozzáfűzte: a világgazdaságot befolyásoló multik néhány évtizedig még abban érdekeltek, hogy a hagyományos energiaforrásokat használják ki, azokból termeljenek profitot. Megjegyezte: ha ezek a cégek úgy látnák, hogy a nagy pénz az alternatív energiaforrásokban van, akkor irányt váltanának. A geológus felhívta a figyelmet, hogy nem egy pillanat alatt következik be a klímakatasztrófa, „ezek alattomos, lassú, de éppen ezért még veszélyesebb folyamatok”, amelyeknek jelenségei: hurrikánok gyarapodása, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. Juhász Árpád szerint ezt a trendet egy bizonyos idő után már nem lehet visszafordítani. Hozzátette, hogy ha csökkentenénk is a szén-dioxid-kibocsátást – ami nem történik meg –, akkor is hosszú idő kellene ahhoz, hogy a lég­körben az egyensúly helyreálljon.