Ennél az intézkedésnél a legfontosabb feltétel a terméseladási követelmény megvalósítása, a pályázó fiatal gazdának vállalnia kell, hogy az első részlet értékének megfelelő 20 százalékos termékértékesítést valósít meg legtöbb három év alatt, valamint az üzleti tervben leírt gazdaságkorszerűsítéseket is végrehajtja. A 20 százalékos termékértékesítés 6000–7000 euró értékű eladást jelent, amelyet bizonyítania kell a második részlet igénylésekor. Viszont, ha az eladási feltételt három évnél hamarabb sikerül megvalósítania, a pályázó a második részlet kifizetési igénylését hamarabb leteheti, akár a pályázat második évében is.
A vidéki beruházásokat kifizető ügynökség megyei hivatalától kapott információk szerint hétvégéig a megyéből 37 fiatal gazda töltötte fel pályázatát az ügynökség számítógépes rendszerébe. A kiírás július 31-ig tart, tehát még bőven van idő a pályázatok elkészítésére és leadására. És ami a legfontosabb: még bőven van pályázható pénz. A kiírás teljes összege 170 millió euró: 136 millió euró a nem hegyvidéki zónának és 34 millió a hegyvidékinek. Vasárnapi adatok szerint a nem hegyvidéken gazdálkodók 2668 pályázatot töltöttek fel 109 millió euró értékben, tehát itt még 27 millió euró áll a fiatalok rendelkezésére. A hegyvidékiek 186 pályázatot töltöttek fel 7,5 millió értékben, vagyis a pályázható összeg mintegy egynegyede fogyott csak el. A hivatal adatai szerint a megyében a fiatal gazdák tavaly 44 pályázatot tettek le, a mostani információik szerint a július végéig tartó határidőig ez a szám nagyobb lesz, közel 60 pályázatra számítanak.
A vidékfejlesztési szakemberek jelenleg a gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) letett nagyszámú pályázatot ellenőrzik. Ennél, amint múlt heti lapszámunkban részletesebben beszámoltunk, hatalmas a versengés. A nem hegyvidéki növénytermesztők 1163 pályázatot, míg a hegyvidéken gazdálkodók 78 pályázatot adtak le. A megyéből 34 pályázatot kell ellenőrizni. Két pályázat a megye nem hegyvidéki zónájához tartozó településéről, a többi a hegyvidékről érkezett be. Országos összesítésben a növénytermesztői pályázatok értéke 457 millió euró, amely közel hatszorosa a 79 millió eurós kiírási összegnek. A hegyvidékiek feltöltött pályázatainak értéke 47,5 millió euró, 3,8 szorosa a 14 millió eurós kiírási keretnek.
A pályázati pénzek mostani elosztása elégedetlenséget is szült a 4.1-es intézkedésre pályázók körében. Akik a pénzkeret kimerülte miatt kívül rekedtek, többen is kifogásolják, hogy a hegyvidéknek (növénytermesztésnek és állattenyésztésnek) elkülönített összeg messzemenően nem arányos, és nem tükrözi a hegyvidék százalékos mértékét Románia összterületéhez viszonyítva. A hegyvidék hivatalos források szerint 30 százaléka az ország összterületének, viszont a mostani, számukra elkülönített 14 millió euró a teljes kiírási összeg (a 185 millióból kivéve a családi gazdaságoknak elkülönített 32 millió eurót) csupán 12 százalékát jelenti, míg a nem hegyvidéknek (együtt a növénytermesztési és állattenyésztési összetevő) az összeg 88 százalékát különítették el. Sőt, egy, az unió szakigazgatóságához (D. G. Agri) címzett, tavaly tavaszi hivatalos beadvány is előkerült, amelyben Románia kéri, hogy a 4.1-es intézkedés teljes értékének 30 százalékát a hegyvidéki gazdaságok fejlesztésére szeretné fordítani. A szabályzat szerint a hegyvidéken található gazdaságoknál a kiírási összeg nincs különválasztva a növénytermesztés és állattenyésztés között, itt mindkét összetevőt a hegyvidéki zónába kell sorolni. Így például egy hegyvidéki állattenyésztő nem pályázhat a nem hegyvidéknek elkülönített állattenyésztői pályázati alapra.
Más pályázók a Duna-delta (ITI DD-nek nevezett) zónájának elkülönített pályázati összeg túlméretezését nehezményezik. A 4.1-es intézkedés keretében ugyanis a teljes összegből külön alapot választottak le a deltában gazdálkodók számára 33 millió euró értékben, két külön összetevővel: 16,5 milliót a növénytermesztés és ugyancsak 16,5 milliót az állattenyésztés számára. A pályázható 33 millió a hegyvidéknek szánt 14 milliónak több mint kétszerese, míg területileg a delta vidéke csupán töredéke a hegyvidéki zónának. Ezen túlmenően pedig az ottani állattenyésztés sem hasonlítható össze a hegyvidéki, hagyományokkal rendelkező állattenyésztéssel.