Kihívás
Nicolaie Cucu, a község alpolgármestere a munkatelepet mutatja nemcsak az önkormányzat székhelyének udvarán, hanem a mögötte levő telken és a rajta elhelyezkedő egykori kenyérsütöde épületénél is. Ez azt követően került az önkormányzathoz, hogy sikerült végre rendezni a tulajdonjogot a szomszédos játékgyártó céggel. A hivatal székhelyén az újonnan épített garázsoknál végzik az utolsó simításokat, a szomszédos telek udvarán pedig újabb munkatelepet nyitottak, ahol egy nagyon szükséges anyagraktár építésébe kezdtek. Mindezekre önerőből áldoztak-áldoznak, ugyanis a községvezetés évekkel ezelőtt az uniós romaprogramokat kihasználva, saját hivatalos építő-szerelő csoportot alakított, amelyben a pályázat feltételei alapján négy helybeli és valamelyes szakképzettséggel rendelkező roma nemzetiségű férfit is foglalkoztatnak. „Valóságos áldás ez az építőcsoport – emelte ki az alpolgármester –, mert ha a nyersanyagot be tudjuk szerezni, immár van szakmunkásunk is, és az aprómunkák elvégzésére bőven kerül helyi munkaerő.” Erőgépekkel is rendelkeznek (kortógép, traktor, betonkeverő stb.), amelyek nélkülözhetetlenek az építési-javítási munkálatoknál. Jelenleg éppen Hetében dolgozik a munkacsoport, elkezdték az iskola bővítési munkálatait. A község összes településén folyik valamilyen munka, három esetben a művelődési otthonok felújítására pályáztak.

Munkatelep Hetében, van pénz az árapataki iskolaszárnyra
Dúló Szilárddal, az árapataki központi iskola igazgató-tanárával Hetében beszélgettünk, és örömmel tájékoztatott, hogy lassan szárba szökkennek elképeléseik. Az ősztől sikerül megoldani a lélekszámában megnövekedett óvodás gyermekek helyzetét. Árapatakon a helyi rendőrőrs mögötti területen felépült egy új óvoda, Hetében is új osztálytermet kapnak az ovisok abban az iskolaszárnyban, amelynek éppen most kezdték meg munkálatait.
Az ősztől valóban könnyebb lesz a helyzet, mert beköltöznek az új árapataki óvodába, nem kell bért fizetni a református egyháznak azért az épületért, amelyben a jelenlegi vegyes, magyar–román óvoda működik. Hetében erőgéppel készítették elő az új épület alapjainak a helyet, az alkalmazott romák és az önkéntesek a kisebb munkákat végezték (képünk). Nem túlzás, ha azt mondjuk, nyomortelep képét mutatja a Szenestőke-hegy alatti település, életmentő itt a szociális segély, de alapigazság az is, hogy nem kapnak munkahelyet a romák, s nem az a fajta közösség ez, amely külföldön jutna munkalehetőséghez. Az igazgató elmondta, folytatják a központi iskola új szárnyában az évek óta stagnáló munkálatokat is, ugyanis pályázatuk nyertes volt, Gyulafehérváron aláírták a szerződést, ám addig is a kivitelező céggel való egyezség alapján a villanyszerelő alapszakmával rendelkező igazgató megkezdte szabad idejében az épületszárny villanyhálózatának beszerelését.

Előpatak sem marad ki
Hírt adtunk lapunkban arról, hogy folynak az előkészületek az egész községre kiterjedő vízhálózat kivitelezésére. Az ivóvizet a megyeszékhely hálózatából kapnák. Nagyon fontos lenne ez Előpatakfürdő számára, amely lassan a megújhodás ösvényére lép. Erre a fővezetékre lehetne később rácsatlakoztatni Hete települést, a községközpontból pedig Erősdöt. A fővezeték egy rövidebb szakasza érinteni fogja a Benedek-mezőt, amely Sepsiszentkirály révén Illyefalva községhez tartozik. Ennek a szakasznak a költségei nem Előpatakot terhelik. Kovács László polgármester reménykedik, hogy a hiányzó pénzalap dolgában segít majd a megyei tanács. Jelenleg A borvíz útja program révén megépült kezelőközpontot a helybeli ásványvíz-palackozó üzem látja el gyógyvízzel. A községvezetés lépéseket tett, hogy működésbe hozzon egy olyan közeli fúrt kutat, amelyből önállóan el lehetne látni fürdő- és ivókúrára alkalmas gyógyvízzel a kezelőközpontot. Felvették a kapcsolatot egy ilyen munkálatra szakosodott céggel. Az önkormányzatnak szándékában áll felújítani az egykori Előpataki vendéglő épületét, mert a kezelőközpontot iránt egyre jobban nő az érdeklődés, főleg Brassó irányából, így nem kérdéses, hogy szükség lesz egy korszerű vendéglátóegységre. Előpatak valóban úgy járt, mint ahogyan a régi szólásmondás tartja: ahhoz, hogy újjáépülhessen az egykor híres gyógyhely, teljesen el kell pusztulnia, hogy főnixmadárként feltámadhasson hamvaiból.
A községvezetés máig is fájlalja, hogy Bodzafordulóra került az egykori előpataki izomideg-sorvadásos betegek kezelőközpontja, amelyet jó lenne visszaköltöztetni, mert a disztrófiások országos egyesületének központja most is itt működik. Ha nem sikerül – jelezték –, más terveik is vannak az épülettel. Szeretnék, ha meg tudnák állítani az értékes emeletes ingatlan állagromlását. Társbefektetővel közösen a földszinten körorvosi rendelőt, fogászatot, gyógyszertárat alakítanának ki, az emeleteken helyet kapnának a mozgásképtelen disztrófiások és az azokat segítő rokonok. Le akarják zárni a fősétány nyugati bejáratát, egy bárt, kisebb étkezdét indítanának be, mivel nincs egy olyan kulturáltabb hely, ahol uzsonnát, kóstolót fogyaszthatnának a fürdőt igénybe vevő vendégek.
A nyáron apróbb munkálatokat végeznek az előpataki és az erősdi iskolánál. Lebontják a fürdőtelep központjában a megviselt üzletet, takarítottak a telepen, pihenőpadokat helyeztek el, új filagóriát építettek. Támogatják az előpataki görögkeleti templomban folyó korszerűsítő munkálatokat, s mert a magyar katolikus kápolnát megtámadta a nedvesség, felvállalták annak szigetelését és kijavítását is.
– Nem szándékoznak testvértelepülési kapcsolatot kialakítani?
– Egyelőre nem, de ha fellépni hívtak, román és magyar falvakba egy­aránt elmentünk. Vendégszerepeltünk a Vajdák nevű román dalcsoportunkkal és az erősdi magyar táncosokkal egy ukrajnai román faluban, s négy éve baráti kapcsolatunk van a magyarországi Kistarcsával, részt veszünk mindig az ott megrendezett téli disznóvágáson és a konyhaművészeti versenyen.
Előpatak község önkormányzata bizonyítani próbálja, hogy akaraterővel, kitartással és önerőből sikeresen pótolni lehet mindazt, amire nem adatik központi vagy uniós pénz.