Aggodalmának adott hangot az amerikai külügyminisztérium a Magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott civil törvény miatt, mondván: „a jogszabály méltánytalan terhet ró a civil szervezetekre, amelyek a korrupció ellen és a polgárjogok érvényre juttatásáért küzdenek”. Budapest nem hagyta szó nélkül az amerikai reakciót.
Az amerikai minisztérium helyi idő szerint hétfőn a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében hozzátette: „A külföldről támogatott szervezetek olyan színben való feltüntetésével, hogy a magyar társadalom érdekei ellen tevékenykednek, a jogszabály gyengítheti a magyarok azon képességét, hogy szerveződjenek, és aggodalmaikat jogszerű és demokratikus módon fejezzék ki.” A tárca szerint a jogszabály hatálybalépésével Magyarország újabb lépéssel távolodna el azon elkötelezettségétől, hogy tiszteletben tartja azokat az értékeket és elveket, amelyek a NATO és az EU középpontjában állnak.
Az országgyűlés a múlt héten fogadta el a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amely azt írja elő, hogy minden olyan civil szervezetnek, amely évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, kötelezően be kell jegyeztetnie magát, és a sajtótörvény hatálya alá eső kiadványaikon fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetek.
A Köztársasági Elnöki Hivatal múlt pénteken közölte: Áder János államfő aláírta a törvényt, mert véleménye szerint nem befolyásolja az említettnél több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik.
Az Egyesült Államokban a „Soros-szervezetek” soha nem csinálhatnák azt, amit Európában; az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon – közölte a Kormányszóvivői Iroda. Leszögezik: a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kezdettől tart „a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány” a nemzetközi médiában. Sajnálattal látják, hogy még az amerikai külügyminisztériumot is „sikerült megtéveszteni”. Úgy folytatták: ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a FARA-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de jóval enyhébb annál. Az Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi támogatású szervezeteknek – olvasható a közleményben. Hangsúlyozták: az amerikai szabályoknál jóval enyhébb magyar javaslat az egyesülési jogot, illetve a civil szervezetek működését semmilyen módon nem veszélyezteti. A törvény egyetlen újdonságot tartalmaz, azt, hogy átláthatóvá kell tenni a szervezetek külföldi támogatását, ahogy az Egyesült Államokban is történik. Közölték: szeretnék, ha mindenkinek látható lenne, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek „külföldi pénzekből és idegen érdekeknek megfelelően” próbálják befolyásolni a magyar közéletet és a magyar bevándorláspolitikát. A törvény megalkotását „a magyar emberek elsöprő támogatása kíséri”, a nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta elfogadását – írták.