A magyar végzősök többsége a tegnapi román nyelv és irodalom írásbeli vizsgától félt a legjobban, még azok is tartottak tőle, akik a tananyagot megtanulták. Az első írásbelin 1160-an vettek részt, harmincegyen hiányoztak, ötvennégyen már korábbi próbálkozás alkalmával sikeresen vizsgáztak románból.
Az érettségizőknek három tételt kellett megoldaniuk: egy tananyagon kívüli költő verséhez kötődő nyelvi kérdések, egy adott irodalmi műre vonatkozó feladat, érvelés megadott témával kapcsolatban.
Szilágyi Áron, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum reál tagozatos végzőse a lehetséges két irodalmi műből, Ioan Slavici: Moara cu noroc és Liviu Rebreanu: Ion, az utóbbit választotta, szerinte elég jól sikerült. Bár a verssel kapcsolatos szöveggel volt némi gondja, megoldotta, de szerinte az ilyen feladatok nem igazán mérik a román nyelv tudását, de ha ezt kérik, meg kell tanulni.
Arinton László, szintén a Mikes-iskola reálosa azt mondta, amikor az első sorban ülő lány megkapta a tételt és mosolygott, azt gondolta, nagyon könnyűek a feladatok. A Slavici-művet választotta, bár arra nem számított, hogy a szereplők felépítéséről kell írni. „Az első tételben a versből nem mindent értettem meg, a szinonimából csak egyet tudtam, a harmadik tételben a kommunikáció fontosságáról kellett írni a csapatmunkában. Remélem, jól sikerült.”
Lőrincz Tímea, a Plugor Sándor Művészeti Líceum végzőse szerint sem mérik ezek a feladatok a román nyelv ismeretét, de „a vizsgaanyagban megvannak a szavak, amelyeket lehet használni, és azokat eléggé meg lehet tanulni, szabadon beszélni annál kevésbé”. Filip Zsombor is művészetis, ő úgy tartja, előnyösebb az a módszer, ahogy az angol nyelvet tanítják: „ott konkrét példákat veszünk, élethelyzeteket gyakorolunk be a beszédben is, románból pedig az irodalmon van főleg a hangsúly, ami elég nehézkes magyarok számára, és a hétköznapi kommunikációt elhanyagoljuk”.
A humán tagozaton Marin Preda: Moromeţii volt az irodalmi feladat, ezt többségében jól megoldották, de Attl Róbert mikeses végzős szerint a vers nyelvezete igen nehéz volt. „Keveset értettem meg belőle, így elég keveset tudtam megoldani. Ki kellett keresni néhány költői képet, megmondani az irodalmi motivációt, megnevezni a lírai műfajt, de azok a feladatok, amelyek ahhoz kapcsolódtak, hogy a verset mennyire értem meg, igen nehezek voltak számomra.”
Kovászna megyében az idei érettségit négy vizsgáztatóközpontban és négy alközpontban tartják, az egyetlen javítóközpontot a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában rendezték be, az érettségibizottság megyei elnöke Tomiţă Constantin krajovai egyetemi tanár. Lapunk kérdésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő elmondta: az érettségire való előkészület tulajdonképpen a tanév elején már megkezdődik, a véghajrá a május vége, június eleji időszak, amikor az írásbeli vizsgákat készítik elő. A múlt hét végén sorsolás alapján kijelölték a vizsgáztató- és a javítóbizottságok tagjait, valamint a tartaléktagokat arra az esetre, ha olyan megyéből érkeznek dolgozatok javításra, ahol a háromszékinél sokkal többen érettségiznek. Erre a tavalyi eset példa, amikor ezerhatszáz-ezerhétszáz vizsgázóra számítottak, és négyezer érettségiző dolgozatait kapták Maros megyéből. Ha mindenki becsülettel és teljes felelősséggel, a szabályokat betartva végzi a feladatát, akkor szervezés szempontjából sikeres lesz az érettségi, a kellő infrastruktúra és az anyagiak is megvannak ehhez – mondta a főtanfelügyelő.
Tegnap délután az oktatási minisztérium megtartotta a sorsolást a dolgozatok megyék közti elosztása érdekében, tudomásunk szerint a háromszéki dolgozatokat Brassó megyében javítják, a Kovászna megyei javító tanárok pedig a Fehér megyei érettségizők dolgozatait értékelik. Ma magyar nyelv és irodalom írásbelivel folytatódnak a vizsgák, szerdán matematikából és történelemből, pénteken pedig a szaknak megfelelő választott tárgyból vizsgáznak az érettségizők.
