A bíróság megfogalmazása szerint a döntés azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozik, akik „híján vannak az Egyesült Államokban lévő valamely személy vagy entitás iránti jóhiszeműségnek”. A rendelet egészét a bíróság a nyári szünet után, októberben vizsgálja meg. A bíróság ugyanakkor érvényben hagyta a rendelet végrehajtását felfüggesztő alsóbb fokú bírósági döntések azon részét, amely lehetővé teszi a rendelet elleni fellebbezést mindazoknak, akiknek az Egyesült Államokban rokonaik élnek. A fellebbezés joga nem illet meg másokat. E tekintetben a taláros testület az alsóbb fokú bíróságok döntését túlságosan kiterjesztő hatályúnak minősítette. A legfelsőbb bíróság döntése értelmében érvénybe lép az elnöki rendeletnek a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását 120 napra felfüggesztő pontja is.
Donald Trump nem sokkal elnöki beiktatása után hozta nyilvánosságra rendeletét az egyes országokból történő beutazások átmeneti felfüggesztéséről, ám a felháborodás nyomán visszavonta, és március 6-án új, módosított rendeletet tett közzé. Ebben hat országból – Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből – érkezők beutazását függesztette fel átmeneti időre, a határellenőrzést szigorító új módszerek kidolgozásáig. Ugyanezen okból 120 napra felfüggesztette a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását is. Az elnöki rendeletnek március 16-án kellett volna hatályba lépnie, ám Hawaii és Maryland szövetségi államok bírósága az egész országra kiterjedő hatállyal felfüggesztette, s a felfüggesztést két fellebbviteli bíróság később jóvá is hagyta.
Az amerikai elnök a rendelet kiadásakor és az azt követő vitákban is az Európában elkövetett terrorista merényletekre hivatkozott. Bírálói szerint a rendelet hátrányosan különböztetett meg muszlim vallásúakat, hiszen a tiltás muszlim többségű államokat érint.
Donald Trump közleményben üdvözölte a bíróság döntését. Első számú felelőssége az amerikai nép biztonságának megóvása, s a bírósági döntés éppen ezt teszi számára lehetővé – hangsúlyozta.