Eredetileg a munkaerőpiaci mobilitást kellene ösztönöznie annak a kormányprogramnak, amely a munkavállalás miatt lakhelyet váltók kiadásaihoz járulna hozzá, ám szakemberek úgy látják, visszás helyzeteket szülhet a rendelkezés alkalmazása, és attól tartanak, nem valósul meg az eredeti cél sem. Kérést ugyan még nem jegyeztek a háromszéki munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnél, érdeklődők azonban szép számban akadnak, főként keleti megyékből érkezők.
Az Első lakbér néven ismertté vált programot januárban fogadta el a kormány, az alkalmazási útmutatókat viszont csak e hónap elején tették közzé. Az állami támogatással a munkaügyi hivataloknál regisztrált álláskeresők élhetnek, akik lakhelyüktől 50 kilométernél távolabb vállalnak munkát, és ennek érdekében el is költöznek, azaz lakhelyük is megváltozik. Ezzel járó költségek – lakbér, közműszámlák – fedezésére 36 hónapig igényelhető a havi legtöbb 900 lejes támogatás, ennek feltétele, hogy az igénylő teljes munkaidőre, legkevesebb 12 hónapra szóló munkaszerződést köt. Az érdekeltek a területi munkaerő-foglalkoztatási hivataloknál jelentkezhetnek, legtöbb hatvan nappal azt követően, hogy dolgozni kezdtek. Az alkalmazási útmutató szerint azonban a rendelet visszamenőleg, azon érintettek esetében is érvényesíthető, akiket január 25.–június 6. között alkalmaztak.
Háromszéken élénk érdeklődés övezi a kormányprogramot, Kelemen Tibor szerint nemrég tízen fordultak meg ez ügyben az ügynökségnél, jobbára keleti megyékből érkezők. Az intézményvezető az előírások alkalmazása kapcsán fogalmazta meg aggályait: rengeteg iratot kell begyűjteniük a kifizetés elindításához, a jogszabály viszont nem pontosít, így nehéz megítélni, hogy például a közműszámlának a bérlő vagy a tulajdonos nevére kell-e szólnia, vagy milyen dokumentummal kell igazolni a lakásbérlést. Előfordulhat, hogy valakinek van munkája, de nincs lakhatása, rokonokhoz vagy családhoz költözik – ecsetelte az esetlegesen felmerülő, tisztázásra váró helyzeteket. Ugyanakkor hónapról hónapra követni kell az igénylők helyzetét, a változásokat ugyanis nem mindenki jelenti be, a rendszer meg nem annyira hatékony – állítja az intézményvezető –, hogy azonnal fény derüljön például arra, a jogosult elköltözött, vagy éppen megszűnt a munkahelye.
„Zavaros a helyzet” – fogalmazott Kelemen Tibor, aki szerint azt kell mindenekelőtt bizonyítani, hogy a lakhelyváltoztatás valós, a munkavállalás érdekében történt, mert könnyen előfordulhat, hogy némelyek „csak azt akarják kihasználni, hogy az állam ad valamit”. Mint mondta, a kormánynak előbb a szociális segélyek odaítélését kellett volna korlátoznia, mert a mostani rendelet hatására a keleti, gyengébben fejlett megyék ontják majd azt a munkaerőt, amely úgysem fog itt maradni. És erre már volt példa a korábbi években is. A kormányrendelet révén egyébként a gazdaságilag fejlődőképes megyék munkaerőhiányát kívánták pótolni. A munkaerő-vándorlást ösztönző hozzájárulás ugyanakkor uniós támogatás is, hiszen Románia uniós alapokból hívja le utólag a kiadásokat, így akár alapos EU-s ellenőrzés is várható ennek kapcsán – összegzett Kelemen Tibor.
