Ursula von der Leyen hangsúlyozta, George C. Marshall víziója ma is fontos üzenetet hordoz, azt mutatja, hogy nagyon megéri befektetni a partnerségbe és az együttműködésbe, legyen szó a NATO-ról vagy a német–amerikai barátságról. „A transzatlanti partnerség révén együtt erősítjük a liberális, nyugati világrendet, és közösen állunk ki a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok mellett. Németországnak és a világnak elemi érdeke, hogy az Egyesült Államok erős és megbízható legyen, és mi is fejleszteni akarjuk erőnket, hogy megbízható partnerek legyünk az Egyesült Államok számára” – mondotta.
James Mattis hangsúlyozta, hogy az ellenkező tartalmú hírek dacára az Egyesült Államok és Németország továbbra is jó kapcsolatban van, és az Egyesült Államok elkötelezettsége sziklaszilárd a NATO-szerződés kölcsönös szolidaritásról szóló 5. cikkelye iránt. A NATO éppen olyan fontos szövetség ma, mint alapításának időszakában – tette hozzá az amerikai védelmi miniszter. A Marshall-tervről szólva aláhúzta: az egykori külügyminiszter mindig is azt képviselte, hogy a biztonságot meg kell osztani, az áldásait éppúgy, mint a terheit.
A kilátásba helyezett 13,3 milliárd dollár elosztásáról július 12-én Párizsban kezdődik tanácskozás. Erre minden európai országot, még a Szovjetuniót is meghívták, kivéve a Francisco Franco diktatúrája alatt álló Spanyolországot. Moszkva elutasította a részvételt, és a befolyása alatt álló államoknak megtiltotta a segély elfogadását. Végül tizenhat nyugat-európai ország fogadta el a tervet gazdasága helyreállítására.
George C. Marshall 1947. június 5-én mondta el a Harvard Egyetemen azt a beszédet, amelyben átfogó gazdasági segélyprogramot hirdetett meg a háború utáni Európa újjáépítése érdekében.
A segélyeknek köszönhetően Nyugat-Európa felszámolta a háborús károkat és elérte a békeidők termelési szintjét.
A Marshall-terv a nyugat-európai integrációs szervezetek egyik kiindulópontja is, ekkor jött létre az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet.