Nem reális egy olyan nyugat-balkáni vámunió és közös piac létrehozása, amilyet a szerb elnök javasolt – jelentette ki parlamenti felszólalásában Duško Marković montenegrói miniszterelnök tegnap Podgoricában.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy országa öt évvel ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és Podgorica az uniós egységes piachoz kíván tartozni. Úgy fogalmazott: az év elején ugyan különböző elképzelések jelentek meg arról, hogyan is folytatódik majd a Nyugat-Balkán európai integrációja, a magas szintű politikai tárgyalások során egyértelművé vált, hogy nem lehet a térségben olyan közös vám- és kereskedelmi politikát létrehozni, amely harmadik országokkal létesítene kapcsolatot. Éppen ezért nem reális Aleksandar Vučić szerb elnök elképzelése – szögezte le.
Duško Marković reményének adott hangot, hogy a Podgorica és Brüsszel közötti csatlakozási tárgyalások még kormánya megbízatásának 2020-as vége előtt befejeződnek. Hozzáfűzte, erre utalt Johannes Hahn uniós bővítési biztos is egy közleményében, amelyben arról számolt be, hogy az Európai Unióhoz a 2019–2024-es időszakban csatlakozhatnak újabb tagországok.
Aleksandar Vučić februárban – még miniszterelnökként – jelentette be, hogy a nyugat-balkáni régió országait érintő szabadkereskedelmi térséget, valamint vámuniót kezdeményez. Mint mondta: a javaslat a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáson (CEFTA) belül jönne létre, a Nyugat-Balkánt érintené és hozzájárulna a gazdaság fellendítéséhez.
A nyugat-balkáni országok közül Horvátország már az Európai Unió teljes jogú tagja, Montenegróval és Szerbiával már folynak a csatlakozási tárgyalások, Macedónia 2005, Albánia 2014 óta tagjelölt, Bosznia-Hercegovina 2016-ban adta be csatlakozási kérelmét, Koszovóval pedig aláírták a stabilizációs és társulási megállapodást.
