A településekre rendszeresen bejáró medvék miatt kialakult helyzet tarthatatlanná vált, a szaktárcával való kommunikáció zsákutcába jutott, ezért erőteljesebb fellépésre készülnek. A négy leginkább érintett megye – Brassó, Hargita, Kovászna és Maros – elöljárói és a szakmai szervezetek képviselői július 5-én a minisztérium elé vonulnak – jelentette be tegnap Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az elmúlt időszakban egyértelművé válhatott, hogy a környezetvédelmi minisztérium azon döntése, amely egy ideig drasztikusan korlátozta a nagyvadak, konkrétabban a medve vadászatát, majd végképp megtiltotta, azt eredményezte, hogy az állomány elszaporodott, és ezzel párhuzamosan tetemesen megnőtt az állatok okozta károk mértéke – fogalmazott Tamás Sándor. Az elnök hozzátette: nem a havasi legelőkön, az erdőkben történő támadásokról, károkozásról van itt szó, hanem azokról az esetekről, amikor a medve a településeken tűnik fel, és nem egy esetben kárt tesz a haszonállatokban, sőt, a napokban Hargita megyében előfordult, hogy emberre is támadott. Háromszéken Bikfalváról, Sepsibodokról, Bacon községből, Kommandóról, Zaboláról már több esetet jelentettek, amikor állatokat ölt a medve, szerencsére az embereket eddig csak riogatta, de önmagában ez is komoly traumát okozhat – sorolta Tamás Sándor, hozzátéve: „Félnek, hogy előbb vagy utóbb emberéletet követel a minisztérium tiltása.” „Úgy vélem, azon túl, hogy az állatok megérdemlik a védelmet, egyensúlyt is kell találni a természet működése és az emberek biztonsága között, legyen szó az életükről vagy javaikról” – szögezte le a tanácselnök. A jelenlegi helyzet, hogy a medvék most már a településekre bejárva az emberek életét és javait veszélyeztetik (a vadkárok kifizetése pedig 2013 óta stagnál), már tarthatatlan – tette hozzá.
Az elöljáró elmondta: a négy megye tanácselnökei már több rendben levélben fordultak a környezetvédelmi tárca vezetőihez. Amennyiben egyáltalán választ kaptak, azzal sem mentek sokra, mivel egyebek mellett ilyesmit tartalmazott: a minisztérium hajlandó korrekt és alkalmazandó megoldási javaslatokat elfogadni, de a kilövési tilalom feloldása nem tartozik ezek közé. A válaszok alapján világossá vált, hogy a levelezés, panaszkodás, konzultációk, ígéretek ideje lejárt. A szakmai szervezeteknek – elsősorban a vadásztársaságoknak –, de az önkormányzati vezetőknek is egybehangzóan az a véleményük, hogy a településekre bejáró, károkat okozó példányokat ki kellene lőni, illetve szükség van a továbbiakban is a szaporulat ellenőrzött körülmények közötti szabályzására a kilövési kvóta révén. Az is egyértelmű, hogy az eddigi figyelemfelkeltési módszerekkel nem lehet kimozdulni a holtpontról (miközben az esetek száma egyre nő), ezért a megyei önkormányzatok vezetői közösen azt a döntést hozták: július 5-én felvonulást szerveznek Bukarestben, és felkeresik a környezetvédelmi szaktárcát (reményeik szerint addig már lesz vezetője is). Tamás Sándor szerint a felvonuláson a megyei önkormányzat képviselőin kívül az érintett települések polgármesterei, valamint a vadásztársaságok is részt vesznek.