Fekete Réka
Nyáridőben, ha két ember találkozik, szinte adja magát az első kérdés: mikor mennek szabadságra, hol tölt együtt a család néhány gondtalan napot. Persze, mindez zsebfüggő, az útirányt a rendelkezésre álló pénz szabja meg, no meg az, hogy milyen pihenőt céloznak meg a családok – bármiként legyen is, a lényeg, hogy szabadok legyünk munkahelyi és egyéb kötöttségektől.
És ez mindenkinek jár – de vajon jut-e mindenkinek? A válasz egyértelmű: nem. Sokan kényszerülnek otthon tölteni szabadságukat, de olyanok is vannak, akik ilyenkor napszámban vállalnak munkát, hogy kifizethessék elmaradt számláikat. Érdemes megállnunk egy olyan kategóriánál is, akik nem hagyhatják el azt a bástyát, ahol ezrek számítanak rájuk: a családorvost nincs, aki helyettesítse, mert oly mértékű az orvoshiány az alapellátásban, hogy ha egy láncszem kiesik, nincs akivel pótolni az űrt.
Falvak százai vannak orvos nélkül, a községközpontokban rendelő szakemberek nem érnek rá terepmunkát végezni, a városokban több mint kétezer páciens jut egy orvosra, még nyáridőben is havonta nyolcszáznál többen fordulnak meg egy-egy orvosnál. Nem beszélve az elöregedésről, amely vonatkozásban nemrég a Családorvosok Országos Szövetsége vészharangot kongatott, ismertetve, hogy 50–60 év az átlagéletkor az ágazatban, és ha a politikum nem változtatja meg hozzáállását az alapellátás finanszírozása, a családorvosok bérezése tekintetében, néhány év múlva tömegesen zárhatják be a rendelőket.
És most még csak a szabadságról szóltunk, arról, hogy az adminisztrációval terhelt idegölő munkát miként nem pihenhetik ki a családorvosok a nyári időszakban, vagy ha mégis találnak egy nyugdíjas helyettesítőt, aggódhatnak azért, hogy az állandóan változó szabályzókat képes-e az illető követni, nem botlik-e bele valamilyen megoldhatatlannak tűnő gubancba, véletlenül nem ír-e el egy bonyolult kódot, ami miatt később az orvost büntetik. Lenne még, amit sorolni, hogy miért nem kapcsolódhat ki az, aki komolyan veszi a szakmáját, hisz gyógyszerek, védőoltások hiányoznak, az államilag finanszírozott szűrővizsgálatok hiánya miatt szinte semmit nem tehetnek a megelőzésért, naponta szembesülnek azzal, hogy pácienseik elégedetlenek az ellátással, mert az egész rendszerben fejetlenséget, szervezetlenséget tapasztalnak. Szólni kell a családorvosok panaszairól, mert ha a helyzet nem változik, könnyen kifogyhatunk belőlük, és akkor még ilyen sem lesz az alapellátás...
