Ha tovább szennyezzük a légkört, akkor nyaranta átlagban 25 napot fogunk hőségriasztásban élni. 2041 és 2075 között a városi „hőségstressz” megnégyszereződik. (Szerencsére a mai középkorúak közül arra már sokan kihűlnek.) Úgy néz ki, az előrejelzés beválik, mert az Amerikai Egyesült Államok nem hajlandó csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hiszen az új elnök, Trump úgy felrúgta az ezt szabályozó párizsi klímaegyezményt, mint óvatlan felkelő a bilit. Az egyezmény többi aláírója most füstölög, amiért jól befüstöl nekünk Amerika. Trump pedig nem tágít, ígéri, több szénbányát újranyittat. Nekik könnyű, mert ha melegszik is az idő, megengedhetik maguknak klímaberendezéseik árnyékában benn ülni és hűsölni. Aztán annak is mi isszuk meg a (meleg) levét, mert a hűtéshez ugyebár villanyáramot használnak, amelynek előállítása sok esetben szén-dioxid-kibocsátással jár. Minél többet járatják légkondicionálóikat, annál több áramot esznek meg, amelynek előállításához még több szenet tüzelnek, értelmezhetően még több szén-dioxid kerül a levegőbe, s még melegebb lesz a légkör. Bár tudós férfiak újabban a szén-dioxid-hatás káros voltát is minimalizálják, aki állt már kovásznai termálvízben, tudja, hatását mivel mérik.
Mi megsülünk, ők hűsölnek. Nekünk a Távol-Keleten használt módszert ajánlják, ahol az emberek összegyűjtött esővízzel locsolják házaikat, utcáikat, templomukat és kertjüket. Más jó tanácsokat is kapunk naponta. Például: ne csak az ne menjen dél körül a napra, akinek vaj van a fején, hanem senki, akinek nem muszáj. Aztán mindennek megvan az ideje, mint a szalmakalapnak, tessenek feltenni. Akár reklámozni is lehetne: nyáron fő a fejfedő, ha nem, majd a feje fő! Azt is erősen ajánlgatják, hogy naponta igyunk meg két liter cukormentes folyadékot. A józanabbak szerint a sör vagy a fröccs már nem is számít folyadéknak. Azok azt mondják: igyunk időnként vizet, még akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Jóból is megárt a sok, hát még vízből?! Akik sok borvizet isznak, azok rozsdabelűek lesznek, mint néhány székelyföldi falu lakói. De a víz is lehet veszélyes. Ugyanis találkozni vízfejűekkel is, és hallottam, hogy valakinek víz ment a tüdejébe, térde kalácsába, de olyant soha, hogy bor vagy pálinka lett volna. (Igaz, a sörhassal még riogatnak.)
A divat is kiveszi részét a hőség elleni küzdelemben. A melegben könnyű, természetes anyagokból készült, lezser öltözéket ajánlanak. Bár Angliában már olyan módi jött divatba, amelyből a textíliakereskedők nem nagyon fognak meggazdagodni. A glastonburyi könnyűzene-fesztiválon ugyanis új őrület hódít. A fiatal lányok az arrafelé szokatlan 32–33 Celsius- fokos melegben csak testfestéssel takarják keblüket, és csillámporral fedik mellbimbóikat. Ha meleg teleink lesznek, még az is lehetséges, hogy télikabátot is csak festünk egyet magunkra...
Azt mondják, hogy a Föld légkörének melegedése új keletű probléma. De ha jól meggondoljuk, már őseink, Ádám és Éva idejében is jó meleg lehetett, hiszen kezdetben ők csak egy szál ádámkosztümben jártak, csak később kezdtek fügefaleveleket aggatni magukra. Aztán, amikor utódaik már karórát és napszemüveget is öltöttek, már egészen jól öltözötté váltak.
Végül a nagy melegnek is meglehet a maga haszna. A szaunázás nagyon egészséges, de sajnos nálunk nem nagyon divatos időtöltés, egy szauna felállítása, üzemeltetése eléggé költséges. Ilyenkor, nyáron mindenki ingyen szaunázhat, csak felül egy tömegközlekedési eszközre, és addig utazik rajta, mígnem kiizzadja magából a sok mérget. Aztán, ha szerencséje van, és jön egy nyári zivatar, le is tusolhat, és ha a kanalizálás nem bírja elnyelni a sok vizet, vagy kiönt a Debren-patak, akár az utcán is megmártózhat a hűs habokban.