Egyre több mezőgazdász keres alternatívát a burgonya termesztésére. Szinte egybehangzóan állítják: nem a termeléssel, hanem az értékesítéssel van a baj, a külföldről behozott, silány minőségű burgonya méltánytalan helyzetbe hozza a hazai pityókát.
Van azonban jó példa is, megfelelő hozzáállással, odafigyeléssel, az igényekhez való igazodással most is helyt lehet állni a piacon. A burgonya értékesítéséről dr. Mucsi Mihállyal beszélgettünk a Kézdivásárhelyen nemrég lezajlott Bayer Agro Arena alkalmával. Mint kiderült, cége nagy üzletláncoknak adja el a fogyasztásra szánt burgonyát, ám a piaci pozíció megtartása komoly befektetéseket is megkövetel.
Valamikor ötszáz tonnával kezdte a burgonya eladását üzletláncoknak. Szinte találomra csomagolta, körülbelül tíz kilót egy zsákba, az üzletben a vásárlók mérték meg a pontos súlyát – emlékezett a kezdetre. Ez ma már másképp van, ha kell, huszonöt, tíz, öt vagy akár két és fél kilós kiszerelésbe tudja csomagolni a burgonyát. A gépsor megmossa, csomagolja és speciális címkével – „Filiera calității”, azaz A minőség útja felirattal – látja el a zsákokat. A lényeg az, hogy a címke jelzi, egy külön termékről van szó, olyan burgonyáról, melyet védjegy különböztet meg. Már ismerik a vásárlók, nem nézik, mennyibe kerül, tudják, hogy bármikor is veszik meg, azonos minőségű terméket kapnak. Otthon nem éri meglepetés, hogy fekete a burgonya közepe, nincs rajta ragyafolt – ismertette az eladási folyamatot dr. Mucsi.
Ahhoz, hogy a megfelelő minőségű burgonyát piacra tudják dobni, folyamatosan vizsgálják az új fajták képességeit. Ha salátának adják el, akkor az legyen annak való burgonya, vagy épp hasábburgonyának, pürének való fajta. A termelő számára viszont az is fontos, hogy a burgonya legyen ellenálló, bő termő, jól eltartható – magyarázta a farmer. Vannak fajták, melyek többféle hasznosításra is alkalmasak, de keresik az egyedi típusokat. Épp ezért minden évben több mint harminc fajtával próbálkoznak kisebb parcellákon. Ezek közül választanak ki néhányat, amit következő évben már nagyobb, félhektáros területen vizsgálnak – hogyan viselkednek tárolás alatt, a mosás, csomagolás idején. A legtöbb nagyon jól mutat, de mosás után foltosodhat, ezt már nem lehet az elvárások szerint értékesíteni – tudtuk meg a farmertől.
A vetőgumók esetében nagy az ajánlat, bárhonnan bármit be lehet hozni, lényeg, hogy minősítése legyen. Dr. Mucsi azt is elmondta, általában elit minőséget vásárolnak, annak más a hozama, ellenálló képessége, még akkor is, ha a befektetés tetemes. Egy hektárra való, import, minőségi ültetőburgonya legkevesebb 25 ezer lejbe kerül. Az egy hektár beültetéséhez szükséges ültetőgumó mennyisége 3400–3600 kiló között mozog. Az ültetőgumó sablonja 35–55 mm. Ha viszont több a 45–55 mm-es, kevesebb a 35 mm-es, vagy épp a burgonya hosszúkás, akár 4000 kilóra is felmehet az ültetőgumó-szükséglet. A befektetés viszont elengedhetetlen, ha a piacon akarnak maradni. Tavaly épített egy hűtőházat, idén újabbat húz fel.
A szupermarketekkel való együttműködés alapja, hogy a burgonyában ne legyenek növényvédőszer-maradványok. A burgonyát általában külföldi, semleges laborban vizsgálják. Olyan vegyszerek esetleges nyomait is keresik, melyeket nálunk nem használnak, így végül az elemzés adatai könyv vastagságúra duzzadnak. Nem kedvezne, ha ilyen okból elveszítené pozícióját a piacon. Ezt meg kell becsülni, bejutni is nehéz, de pontosan kell szállítani, amit és amikor kérnek – emelte ki. Dr. Mucsi azt is elmondta, Franciaországból érkezett szakember vizsgálta nemrég a farmján történő burgonyatermesztést. Ő maga viszont arra lenne kíváncsi, Franciaországban hogyan folyik a termelés, legalábbis azokon a farmokon, ahol a szupermarketeknek termelnek. Ha nem kap meghívást, saját maga szervezi meg a tanulmányutat – jelezte.
