Az RMDSZ legmegbízhatóbb partnerként értékeli a liberális pártot, amin végül is nincs mit csodálkoznunk, hisz közel négy éve együtt vezetik az országot, s már másfél évnél is több, hogy osztoznak a kisebbségi kormányzás nehézségein, esetleges örömein.
Most a helyhatósági választások alatt és után különösen nagyra értékeli a szövetség vezérkara, hogy a liberális párt nem lépett be a magyarellenes koalícióba sem Marosvásárhelyen, sem Szatmárnémetiben, sem Bihar, illetve Temes megyében. Nálunk ellenben igen, igaz, sok hasznuk nem származott belőle, az egyesített román erők ― a nagyromániásoktól a liberálisokig ― mind megyei, mind sepsiszentgyörgyi szinten gyengébb eredményt értek el, mint négy évvel ezelőtt, de ez legyen az ő gondjuk.
Az RMDSZ—liberális együttműködés magyar szempontból sem volt elvetni való, néhány (ritka) nacionalista felhangtól eltekintve — a külső szemlélőnek legalábbis úgy tetszik — szót tudtak érteni. Igaz, az RMDSZ is alkalmazkodott a kényes és ingatag helyzethez, s pihentette az igazán kényes magyar követeléslistát, csak saját körében s szigorúan csak a választások közeledtével beszélt az autonómiáról, jegelte a Bolyai Egyetem ügyét — olyannyira, hogy Hantz Péterék elbocsátását is mélabúval, de szó nélkül tűrte —, s az egyházi és közösségi javak csigalassúságú visszaszolgáltatási folyamatába is sztoikus nyugalommal törődött bele. Nem lépett fel keményen a román nyelv oktatásának kérdésében sem, Băsescu-ellenes ösztönük ez esetben erősebbnek bizonyult közösségünk érdekeinél. Igaz, még a liberálisok ellenében is kiálltak Koszovó függetlenségének elismerése mellett, ami ma is derekas cselekedetnek tetszik. Adtak, s valamit kaptunk is — összegezhetjük a közös kormányzás eredményeit.
Most ellenben úgy tűnik, a liberálisokkal együtt ingatag talajra készülnek lépni Bukarestben. Tăriceanuék balra, Geoanăék, Iliescuék felé kacsingatnak, s a jelek arra mutatnak, hogy e nagy-nagy koalíciót az RMDSZ csúcsvezetése sem tartja elvetendő megoldásnak. Harmadik erőként — nyilatkozzák — akár a mérleg nyelve is lehetnek. Igaz, addig mérhető súlyú parlamenti RMDSZ-képviseletet kell szerezniük. Ami nem lesz sem egyszerű, sem könnyű, és amihez a helyhatósági választásokon szerzett öt százaléknál alig több szavazat nem lesz elégséges.
De előttük a nyár s az ősz, ha nem is túl sok, de elégséges idő a célok, feladatok, szövetségek pontos, felelősségteljes mérlegelésére.
