A győzelem tehát egyelőre részleges, sőt, még meglepetések is következhetnek. Például méregzöld környezetvédők támadhatják meg a rendelettervezetet, kérhetik annak módosítását. A miniszter a tüntetők képviselőinek azt ígérte, idén 350 veszélyes medvére adnak rendkívüli kilövési engedélyt. Mivel az évnek fele már eltelt, a ténylegesen kilőhető keret 175 lesz – mondta. Ennek ellenére a rendelet tervezetében már csak 140 medvéről beszélnek –  egész évre…
Kérdés, hogy ez a keret mire elég. Néhány veszélyes medvétől megszabadulhatnak ugyan a gazdák, de a túlnépesedés kérdése (a medvés megyékben – Kovászna, Hargita, Maros, Brassó – az eltartóképességhez viszonyítva legalább dupla a medvék száma) továbbra is fennmarad.
Másrészt a kormányrendelet-tervezet a vadgazdálkodókra hárítja a problémás medvék kilövésének feladatát. Saját költségükre, saját munkájuk árán, saját maguk veszélyeztetésével lőhetnék ki a veszélyes medvéket úgy, hogy semmiféle jövedelmük nem származhat a beavatkozásból. Nem biztos, hogy a kilövést ilyen körülmények között felvállalnák…
Visszatérve az állományra. Ha nem engedélyeznek szelekciós, állományszabályozó kilövéseket, a medvés gond gyökereiben nem változik. Sőt, a helyzet rosszabbodni fog, már csak azért is, mert az utóbbi években meglepő szaporulat szemtanúi lehetünk. A szakkönyvek szerint általában egy-két bocsot képes felnevelni egy anyamedve, ezzel szemben manapság leginkább három-négy bocsot hoznak a világra, nevelnek fel.
Mindezért mondhatjuk: a győzelem részleges, és semmi biztosat nem vetít előre a medvelétszám optimális szabályozása, a természetes egyensúly tekintetében. Meglehet, többszöri bukaresti látogatásra is szükség lehet a medvekérdés normalizálódásáig…

Bokor Gábor