A srebrenicai népirtás elismerésére szólította fel a szerbeket Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja tegnap Srebrenicában a huszonkét évvel ezelőtti mészárlás évfordulóján szervezett megemlékezésen.
Izetbegović úgy fogalmazott: akkor lehet csak változásokat elérni, ha a szerb nép elismeri végre, hogy népirtás történt Srebrenicában. „Mindazok, akik tagadják a népirtás tényét, be kell hogy ezt fejezzék, ez ugyanis az egyetlen helyes útja a megbékélésnek” – magyarázta.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) elnöke, Carmel Agius utoljára vett részt a megemlékezésen, az NT ugyanis decemberben befejezi a munkáját. Felszólalásában aláhúzta, a törvényszék két évtizedes munkája nélkül nem olyan lenne a srebrenicai megemlékezés, amilyennek ma látják, sokan ugyanis még mindig jelöletlen sírokban feküdnének, és nem ítélték volna el az elkövetőket. Hozzátette: a törvényszék feladata az volt, hogy eldöntse, ki bűnös és ki ártatlan, és nem az, hogy elérje a megbékélést. A megbékélés a bosnyákokra, az országban élőkre és a szomszédos országokra, valamint a politikusokra tartozik. Leszögezte: „a srebrenicai mészárlást nem lehet semmilyen más bűncselekménnyel összehasonlítani, és nem lehet lekicsinylően beszélni róla”.
A megemlékezésen mintegy 15 ezren vettek részt a szervezők szerint. Közülük több mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg tegnap este. A békemenet szombaton indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A mintegy ötezer résztvevő 110 kilométert tett meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járta végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.
Még mindig azonosítják
az áldozatokat
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosíthatóak. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal 71 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6575-re nőtt az emlékhelyre temetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön az áldozatok számaként 8372 szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.
Az 1992–1995-ös boszniai háború befejezése óta először van szerb polgármestere Srebrenicának, Mladen Grujičić azonban nem vett részt a megemlékezésen, mert – mint mondta – szerinte nem látják ott szívesen. Hozzátette ugyanakkor: mindennek eljön az ideje, megérik a helyzet arra is, hogy a szerb városvezetés is együtt emlékezzen az áldozatok családtagjaival.
Két évvel ezelőtt a helyszínen megdobálták Aleksandar Vučić akkori szerb miniszterelnököt. Egy évvel később a szerb–bosnyák feszültségek miatt a szervezők közölték, a szerbeket nem látják szívesen a megemlékezésen, így sem akkor, sem most nem képviseli Belgrádot senki. Aleksandar Vučić most kijelentette: Szerbia nem kapott meghívást a srebrenicai megemlékezésre.
Perelik a holland államot
A két évvel ezelőtti, huszadik évfordulón nagyszabású megemlékezést szerveztek, hónapokig lehetett olvasni az előkészületekről a térség sajtójában. Akkor több mint ötvenezren vettek részt a megemlékezésen. Idén a régióban nem volt túl nagy visszhangja az előkészületeknek, nemzetközi színtéren viszont nagyot szólt, hogy a hágai fellebbviteli bíróság június végén megerősítette: Hollandia kormánya részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. A testület kimondta, hogy a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek azon veszélynek, hogy meg fogják őket ölni. A bíróság úgy vélekedett, hogy az elhurcoltaknak nagyjából 30 százalék esélyük lett volna a túlélésre, amennyiben a bázison maradhatnak.
Ezzel egy időben jelent meg a hír, hogy mintegy kétszáz olyan egykori katona pereli be a holland államot, akit annak idején Srebrenicába küldtek „lehetetlen küldetésre”. A katonák a mészárlás óta eltelt 22 év után egyenként jelképes 22 ezer eurós kártérítést követelnek az elszenvedett traumáért. A panaszosok állítása szerint Hága tudhatta, hogy a misszió teljesíthetetlen, a világ ráadásul azóta is őket okolja, mert nem tudták megelőzni a vérfürdőt.
Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt és „a Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladićot. Előbbit tavaly 40 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a testület, utóbbi ügyében novemberben várható ítélet.
