A péntek esti kínálathoz tartozott Benkő Levente Erdélyi magyarok és németek elhurcolása a második világháború végén Romániában és Papp Annamária 5000. Kolozsvári civilek emlékei a szovjet elhurcolásokról című előadása. Az újságírók levéltári kutatásaik eredményeit ismertették, beszéltek az eseményeket mozgató politikai háttérről, a világháború utáni román kormány kisebbségellenes szemléletmódjáról és a fogolytáborok embertelenségéről is, de nem felejtettek el szólni az ártatlanul fogságba vetettekkel együtt érző románokról sem. Mint mondották, a román hatalom szándékosan értelmezte félre a szovjetek azon kérését, hogy a Románia területén található magyar és német állampolgárságú embereket vegyék őrizetbe: az intézkedést az állampolgárságról kiterjesztették a nemzetiségre, s mondhatni, etnikai tisztogatásba kezdtek. Országos szinten negyvennégy lágert hoztak létre – leghírhedtebbek a Târgu Jiu-i, barcaföldvári –, ahova több tízezer embert zártak, ezek jelentős része pedig sosem tért haza. Soraikat tizedelte a betegség, az éhezés, a kegyetlen bánásmód: nem voltak ritkák azok a napok, amikor jeltelen tömegsírokba több tucat lemeztelenített holttestet temettek el. Az 1989-es fordulatot követően a történtek kutatása és az emlékezőhelyek kialakítása sem ment egyszerűen – mondották. A lágerek poklát megjárók zöme készségesen állt a sorsuk iránt érdeklődők rendelkezésére, s tették közkinccsé emlékeiket, ám az irattárakat sokáig kitartóan védte az állam, információkat nem voltak hajlandóak kiadni. Földváron az emlékezést is tiltották volna, az emlékművet ledöntötték, és csak hosszú idő múltán lehetett azt visszaállítani, ezzel szemben Lügeten nemhogy gáncsoskodtak volna, hanem segédkezet is nyújtott a polgármester és az önkormányzat.
Szombat délben a főszínpad az erdővidéki néptánctalálkozóra érkezőké volt. A baróti Gaál Mózes Általános Iskola és az Ördögszekér, a bardoci Kormos, az olaszteleki Hajnalcsillag, az erdőfülei Dobó, a vargyasi Csillagkövetők, a nagyajtai Vadrózsák néptánccsoportok fellépését nem a „leghálásabb” pillanatra időzítették, de érdeklődő közönségből és tapsból így sem volt hiány.
A sportolni kívánókra is gondoltak a szervezők. A sporttelepen felavatták a betonalapú teniszpálya helyén kialakított műfüves pályát, majd a különböző korosztályos labdarúgó-palánták mérték össze erejüket ott és a létesítmény többi pályáján. Bajnokságot rendeztek a streetballosoknak, kézilabdásoknak, teniszezőknek és sakkozóknak is, a horgászok a pumpaházi holtároknál szervezett Kászoni Zoltán-emlékversenyen élhettek szenvedélyüknek.
Tegnap a posta mögötti téren tartott hagyományos főzőversenyt a fociiskola növendékei nyerték. Sámuel Mária zsűritag úgy fogalmazott, az esemény hangulatát még az esetenként szemerkélő eső sem tudta elrontani: mindenki tudásának legjavát adva próbálta az ítészeket lenyűgözni, a győzteseknél a hagyományos készítési módot és ízvilágot értékelték.