Az utókor számára minden háborús emberi életáldozat ok a főhajtásra, az emlékezésre és a tanulságok levonására – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke vásárnap a modrejcei katonatemetőben az I. világháború tizenkét isonzói csatájának sorát záró hadművelet, a caporettói áttörés századik évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen, a nyugat-szlovéniai Most Na Sociban.
Kövér László és Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke beszédet mondott a katonatemetőben, ahol mintegy 1600, a tolmeini hídfőnél elesett osztrák-magyar katona nyugszik. Az eseményen közös szlovén–magyar katonai ünnepséggel és koszorúzással tisztelegtek a hősök emlékének.
Kövér László kiemelte, hogy az emlékezésnek milliónyi oka és egy közös célja van: az első világháborúban összesen 37 millió ember veszítette életét, közöttük több mint hatszázezer magyar katona, akik közül negyvenezren a mai Szlovénia területén estek el, több mint kétszázan a modrejcei temetőben leltek végső nyugalomra. Mint mondta: az első világháborús csatatereken azonban nemcsak európai nemzetek szülöttei, apák, fiúk, férjek vagy testvérek vesztették életüket, hanem Európa is elveszítette az önrendelkezési jogát, azaz azt a lehetőségét, hogy kontinens sorsáról ténylegesen ne Európán kívüli erők és érdekek, hanem az európai nemzetek és azok legitim államai dönthessenek. „Az első világháborúnak katonai és politikai értelemben nyilvánvalóan voltak európai győztesei és vesztesei, de történelmi értelemben mindenki vesztesnek bizonyult, hiszen az európaiak tulajdonképpen ekkor veszítették el Európát” –hangsúlyozta a házelnök, majd hozzátette: az első világháborúnak ez volt a legsúlyosabb politikai következménye. Azóta minden felelős európai polgár és felelős európai politikus közös vágya és célja, hogy Európa ismét visszaszerezze önrendelkezési jogát, hogy Európa ismét az európaiaké legyen: békében, demokráciában, jólétben és az európai nemzetek közötti együttműködésben – húzta alá Kövér László.
Milan Brglez beszédében elmondta: az osztrák-magyar monarchiát elsősorban magyar katonák védték, akik számos szlovén és más nemzetek katonáival együtt éppen ezeken a csatatereken leltek végső nyugalomra, maguk mögött otthon pedig ürességet és szomorúságot hagytak.
A hivatalos ceremónia után a magyar házelnök ellátogatott a temető északnyugati sarkában álló magyar katonasírhoz, a császári és királyi 86. szabadkai gyalogezred hadnagyának, szepesófalusi Hollósi Károlynak a síremlékéhez. Kövér László és delegációja ezt követően megnézte a magyar emlékmű számára kijelölt helyet a Sveta Gora oldalán. Az Isonzó expressz, 2017 idén Kövér László és Milan Brglez fővédnökségével indult ötnapos emlékútjára Budapestről. A különvonat július 16–20. között bejárja a Nagy Háború egykori olasz és szlovén hadműveleti területeit, hogy megemlékezzen az első világháború egyik legvéresebb frontján elesett több százezer magyar katonáról. Az utazás első napján a két házelnök a magyar–szlovén határon, Jesenice állomáson találkozott, és együtt utaztak az Isonzó expresszel az egykori tolmeini osztrák–magyar hídfő egyik legfontosabb utánpótlási vasútállomására, Most Na Sociba.
