Arról, hogy mégsem adózzák meg az üzleti forgalmat, a kormányfő múlt héten Brüsszelbe menet a repülőgépen döntött, miközben a pénzügyminiszterrel a módosítással kapcsolatos szimulálásról beszélgettek. Elismerte, hogy elsiette ezt a döntést, és nem konzultált a kormánykoalícióval, tegnap azonban bemutatta érveit, és „ezzel tekintsék lezártnak a témát”. Arról is beszélt, hogy a javaslat „eszközként” jelent meg a kormányprogramban, nem pedig „célként”: megpróbálta volna megakadályozni, hogy egyes gazdasági szereplők „furfangosabbak” legyenek az állam szerveinél. Tudose egyúttal közölte: a következő időszakban átvesznek a romániai törvénykezésbe is egy európai irányelvet, amely előírja, hogy a haszonszerzés helyén kell adózni. „Ezzel párhuzamosan – a múlt héten döntöttünk erről a pénzügyminiszterrel, az országos adóhatósággal – teljes mértékben egyetlen intézménybe integrálunk mindent, ami adópolitikát jelent, hogy valós időben lássuk a pénzmozgásokat” – jelentette ki.
A szolidaritási adóval kapcsolatos szimulálással még nem végzett a kormány. A miniszterelnök nem tudta megmondani, hogy mekkora lenne az a jövedelemküszöb, ami felett szolidaritási adót kellene fizetniük a magánszemélyeknek, akik „nagyon sokat keresnek, akik egy sor kedvezményben részesülnek az állam részéről”, ezért fontolgatják, hogy – „ahogy az egész világon történik” – az illetők egy értékküszöb fölött fizessenek egy szolidaritási adót az államnak, „amelyik lehetővé tette számukra, hogy annyit keressenek”. Jogi személyekre nem vonatkozik a szolidaritási adó, és ha a számítások azt mutatják, hogy túl kevés folyna be az államkasszába egy ilyen adóból, akkor ezt sem ültetik gyakorlatba – összegzett Mihai Tudose.
Liviu Dragnea a munkavállalókat érintő adónövekedésekről beszélt: szerinte a nyugdíj-hozzájárulás 25, az egészségügyi pedig 10 százalékkal fog emelkedni; ezeket továbbra is a munkaadó fizeti be, de a munkavállaló terhére. Az SZDP elnöke szerint a munkabérek emiatt nem csökkennek. „Jelenleg a fizetések esetében három értékről szoktunk beszélni: nettó fizetésről, bruttó fizetésről, valamint arról az összegről, amely egy vállalat számára a teljes költségét jelenti egy alkalmazott után. A nettó és a bruttó fizetés között vannak az alkalmazott által fizetett hozzájárulások. A bruttó fizetés és a munkáltató teljes költsége között pedig a munkáltató által az alkalmazott után fizetendő hozzájárulások, amelyeket a cég fizet, de kinek a számlájára? Véleményem szerint (…) a román állam meglop minket. Az alkalmazott által fizetendő hozzájárulásokat továbbra is az alkalmazó fizeti, de a munkavállaló terhére. A bruttó munkabér egyenlő lesz egy alkalmazott teljes költségével. ” – magyarázta.
Dragnea nyilatkozatát általános értetlenség fogadta. Az Adevărul napilap hozzáfűzte: az SZDP kormányprogramja a munkabérből származó jövedelemre kivetett hat hozzájárulástípusból négyet törölne, csak az egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulást tartaná meg, ezek értéke növekedne összesen 35 százalékra. A többi hozzájárulás eltörlésével a munkabérek adóterhe 2018 januárjától a jelenlegi 39,25 százalékról 35 százalékra csökkenne.