Brüsszeli sajtóértekezletén a budapesti külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: a hatékony uniós cselekvés hiánya „azokat is veszélybe sodorja, akik nap mint nap lélekvesztőre szállnak a Földközi-tengeren, és azokat is, akik itt élnek Európában, és nem akarnak újabb terrorveszélyt a nyakukba kapni”. Leszögezte: ha az Európai Unió végre úgy dönt, hogy missziót indít Líbia déli határának védelme vagy a líbiai parti őrség megerősítése érdekében, akkor a kormány kész azonnal tárgyalásokat kezdeni a magyar hozzájárulásról. Ebben a kérdésben azonos a visegrádi országok álláspontja.
Konzervatív becslések szerint Líbia déli határát naponta közel ezer Európába tartó bevándorló lépi át, a Földközi-tengeren pedig szervezett embercsempészet zajlik, amelyben bizonyos esetekben a tengeri mentéssel foglalkozó nem kormányzati szervezetek (NGO-k) segítségét is „felfedezni vélik”. A tengeren emberéletek tízezrei kerülnek veszélybe napi szinten, Olaszország elérte kapacitása és türelme legvégét, a válság nyomán ráadásul súlyosan romlik Európa biztonsága a növekvő terrorfenyegetettség miatt.
A tárcavezető ismertette a kormány megoldási javaslatát, amelynek értelmében először is el kell törölni a kötelező uniós kvótarendszert, amely „alkalmatlan arra, amire létrehozták, csak tovább súlyosbítja a helyzetet”, szét kell verni az embercsempész-hálózatokat, valamint meg kell akadályozni, hogy az NGO-k „akarva-akaratlanul az embercsempészek céljait segítsék”. Emellett mindenképp meg kell gátolni, hogy az illegális bevándorlókat szállító hajók elhagyják Líbia partjait, vagy legalábbis az ország felségvizeit.
A miniszter rámutatott, hogy jelentősen javítani lehetne Európa biztonságát, ha az unió műveletet indítana a líbiai parti őrség támogatására, segítené Líbia déli határának megvédését a korábbi német–olasz javaslatra építve, illetve befogadóközpontokat hozna létre az észak-afrikai országban, melyekben európai körülmények között, európai jog szerint eldönthetnék, hogy ki jogosult menekültstátusra és ki nem.