Popa Ilona, a Magyar ifjúsági Tanácsot képviselő erdélyi főszervező nem véletlenül jegyezte meg, hogy szinte be sem kell mutatni a meghívottakat, hiszen a tábor alapítói mellett a szervezők, de a meghívottak is „ismerős arcok”, visszajáró tusványosozók. Utalt erre Albert Tibor, a rendezvénynek otthont adó város polgármestere is, aki a tábor mottójára célozva – Tusványos, a biztos pont – köszöntötte a vendégeket: Tusnádfürdő is olyan biztos pont, ahová jó visszajárni. Tusványoshoz illő, oldott hangulatú beszédében nem mulasztotta el gratulálni a Sepsi OSK focicsapatának a feljutásért, de szólt a térség egyik legégetőbb gondjáról, a medveügyről is, hangsúlyozva: medveveszély ugyan nincs, csak medvék járnak.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese nemzetpolitikai helyzetértékeléssel kezdte beszédét, bejelentve: sarokkőhöz érkezett a nemzet közjogi egyesítésének folyamata, a napokban adták be az egymilliomodik magyar állampolgársági kérelmet a könnyített honosítási eljárás részeként. A Kárpát-medencében 845 ezer személy élt a könnyített honosítási eljárás lehetőségével, a világ különböző pontjain, a diaszpórában mintegy 120 ezer új magyar állampolgár tette le az esküt – ismertette. Hangsúlyozta azt is: 2010-ben a magyar állam még csak 9 milliárd forintot szánt nemzetpolitikára, most 90 milliárd forint támogatás áll a külhoni magyarság rendelkezésére. Szólt arról a feladatról is, amellyel ugyancsak Tusványoson bízta meg korábban Orbán Viktor miniszterelnök, éspedig, hogy tegyék lehetővé a nagy nemzetközi sportesemények magyar nyelvű televíziós közvetítését a külhoni magyarság számára is. E tekintetben részsikerről számolt be: folyik egy jogi csata Brüsszellel a szabályozás módosítása céljából, addig is megpróbáltak kölcsönösségen alapuló megállapodást létrehozni a szomszédos államokkal, hogy egymás számára tegyék elérhetővé az anyanyelvű közvetítéseket. Többekkel sikerült megegyezni, Romániával nem, ezért végül megvásárolták a közvetítési jogokat. Ez azt jelenti, hogy a következő nyári és téli olimpiákat magyar nyelvű közvetítés mellett követhetik az erdélyi nézők is, és ugyanez érvényes a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa-, illetve világbajnoksági szerepléseire.
Semjén Zsolt beszélt Klaus Iohannis államelnök előző napi látogatásáról is: korrektnek és pozitívnak minősítette azt. Szerinte értékelendő, hogy az elnök egyszerre tett hivatalos látogatást Hargita és Kovászna megyében, állva hallgatta meg a székely himnuszt, illetve elfogadta az ajándékba kapott székely zászlót, sőt, az autonómia témájában is egyfajta párbeszéd kezdődött. Ehhez kapcsolódva utalt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra is, arra kérve a románságot, a magyarság számára tragikus, a románság számára örömteli dátum centenáriumra készülve tanulmányozzák azt, mert a magyarok semmi mást nem kérnek, mint amit abban megígértek nekik száz évvel korábban.
Toró T. Tibor, a szabadegyetem egyik alapítója, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy Tusványoson pattant ki számos olyan ötlet, amely azóta már megvalósult: példaként a státusztörvényt, a könnyített honosítást, illetve az európai polgári kezdeményezéseket említette. Klaus Iohannis látogatása kapcsán azt mondta, bár túlzott optimizmusra nem adnak okot az elnök nyilatkozatai, azért van remény arra, hogy az államelnök kezdeményezője lesz a román–magyar párbeszédnek. Annál is inkább, mert jelentős erdélyi magyar támogatással nyert választást, s ezért „többet vártunk tőle, mint egy emlékbe hagyott román zászlót” – jegyezte meg.
Potápi Árpád, a budapesti miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is arról szólt, hogy vannak elmozdulások a nemzetpolitikában, ezek összegzésére is alkalmas a rendezvény. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy értékelte, egy bővülő, nagy családhoz hasonlít a tábor. Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány vezetője ismertette: Tusványos idei kiadásán 28 sátorban zajlanak programok 34 partnerszervezet segítségével.
Politikai nagycsaládi találkozóként jellemezte a tábort Németh Zsolt alapító, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Miután maga is gratulált a sepsiszentgyörgyi focicsapatnak, Klaus Iohannis elnök látogatását jelentős lépésként értékelte. Reményét fejezte ki, hogy a 2012 óta tetszhalott állapotban levő magyar–román kapcsolatok kimozdulnak a holtpontról. Erre utaló jelek vannak már, és ez érdeke mindkét országnak, de a közép-európai építkezésnek is, mely térséget legutóbb Lengyelországban szólította meg Donald Trump amerikai elnök, igazi „kisgazda”-programot ajánlva számára, amelynek alappillérei: Isten, a haza, a család és a szabadság. A keresztény, nemzeti, polgári értékrend Magyarország válasza is az előttünk álló kihívásokra, hiszen erős Európa csak erős nemzetekre épülhet, amelyek a maguk rendjén erős régiókon alapulnak, erős autonómiákat biztosítanak az ott élő közösségek számára. A biztos pont kérdéskörét taglalva elmondta még: Tusványos az emberi kapcsolatok építésének biztos helyszíne is, és a szabadegyetemnek abban is jelentős a szerepe, hogy a nemzetpolitikának immár van célja: a határokon átívelő nemzetegyesítés és az autonómia ügyének szolgálata. Utalt Orbán Viktornak a külhoni magyar állampolgároknak a napokban küldött levelére, és arra buzdított mindenkit: regisztráljanak a jövő évi magyarországi választásokra, és vegyenek részt azon, hiszen van összefüggés a voksolás eredménye és a külhoni magyarság helyzete között: 2002-ben például a szavazás egyik legnagyobb vesztese a Magyarország határain kívül élő magyarság volt. A biztos pont hitbéli dimenziója kapcsán a reformáció 500. évfordulóján utalt a semper reformanda elvére, az alapértékekhez való visszatérés szükségességére – ez politikai értelemben is fontos. „Ha Donald Trump nemrég azt mondta, Lengyelország Európa lelke, azt kívánom, legyünk mi itt, Tusványoson a Kárpát-medence lelke” – zárta gondolatait Németh Zsolt.