A 69 cm széles és 33 cm magas pergamenen az adományosok neve a következőképpen jelenik meg: Michael Benedek de Kis Baczon, Joannes, Stephanus, Mateus (illetve egy ízben Matheus) és Michael. Az adományozó neve Michael Apafi a titulatúrában és a fejedelem aláírásában is. A dokumentumot Bethlen János kancellár (Joannes Betlen) és Lugosi Ferenc (Franciscus Lugasi) kancelláriai titkár ellenjegyezte.
Az armálist piros-fehér-zöld-kék szálakból sodort zsinóron függő, fatokba helyezett fejedelmi vörös viaszpecséttel erősítették meg. A pecsét ábrája: zárt fejedelmi koronával fedett, kétszer ívelt talpú nagypajzs, amelynek pajzsfőjében elöl naparc, hátul megszemélyesített, sugárzó növekvő holdsarló, a székelyek jelképe látható, heraldikai jobb alsó negyedében az erdélyi vármegyéket jelképező növekvő sas, balról a szászok hét bástyája 1-1-2-3-as osztásban. Az ovális szívpajzsban az Apafi család címere: a harántmetszés irányában karddal alulról átszúrt rákfarkas sisak, amelyet egy tőkéből induló, fent kettéhajló leveles-gerezdes szőlőágak öveznek. Mindkét pajzsot barokk kartus díszíti. A pecsét körirata: MICHAEL APAFI D[EI] G[RATIA] PRINCEPS TRAN[SILVANIAE] PAR[TIUM] R[EGNI] HU[N­GARIAE] D[OMUNUS] ET SI[CULORUM] CO[MES], azaz: Apafi Mihály, Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részeinek ura és a székelyek ispánja.
A nemeslevél hátoldalán két záradék látható. Egyik szinte olvashatatlanná halványult. A levéltár kivonata szerint kelte 1686. március 9., hitelesítője Angyalossy István jegyző. Az alatta levő bejegyzés jól olvasható. Eszerint az adományt ellenvetés nélkül kihirdették Udvarhely székely szék 1699. december 16-án Udvarhely városában tartott közgyűlésén. A záradék hitelesítője Pálffi Ferenc (Franciscu Palffi) esküdt, Udvarhelyszék jegyzője.
A címer leírása: Kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében vagy telkén kék ruhába öltözött ember könnye­dén lovagolni, jobbjával lándzsát emelni, bal kezével a ló gyeplőjét tartani látszik. A pajzs fölé zárt katonasisak van helyezve, ezt ékkövekkel és gyöngyökkel díszített királyi fejék fedi, a sisak csúcsából eredő különféle színű pántlikák a pajzs széleit igen szépen övezik és díszítik.
A pergamen elejére megfestett címert nem helyezték címerszőnyegbe, nem rajzolták keretbe, mint ahogyan a fejedelmi kancellárián szokás volt. A leírásban szereplő zárt katonasisak helyett pántos tornasisak szerepel, mérete kisebb a megszokottnál, s helyzete is eltérő, nem jobbra fordult, hanem szembenéző. A fakó ló nyeregtakarója vörös, a kékbe öltözött lovas kucsmája szintén. A címerfestményben a lovat zöld talajra helyezték. A sisaktakaró egyfelől kék-arany, másfelől vörös-ezüst.
A címert vélhetően utólag festették rá a nemeslevélre. Ettől még érvényes a dokumentum: pecséttel megerősítették, a fejedelem aláírta, a kancellár és a titkár ellenjegyezte, későre ugyan, de a szék közgyűlésén kihir­dették.
Az igen kopott címerfestmény mellett bemutatok egy kései címerrajzot, Keöpeczi Sebestyén József alkotását. A damaszkozott kék pajzsban zöld talajon ugrató pej lovat tetőtől talpig páncélba bújt férfi üli meg, jobbjával zászlós kopját tart, annak csúcsára levágott török fej van tűzve. A kopja fecskefarkú vörös-fehér zászlaja jóval hosszabb a megszokottnál. A vitéz baljával a ló díszes, vörös gyeplőjét tartja. A pajzson pántos tornasisak nyugszik, annak csúcsáról kék-arany és vörös-ezüst takaró omlik alá. A sisakkoronán könyökben hajlított páncélos jobb kar kezében szablyát tart, annak pengéje szembenéző, levágott, vérző törökfejet szúr át. A sisakdísz teljesen pluszban van a nemeslevélben szereplő leíráshoz képest. Szintúgy a kopja végére tűzött törökfej is. A címerművész minden valószínűség szerint nem ismerte a nemeslevelet, nem pontos leírás alapján készíthette a címert.
 

SZEKERES ATTILA ISTVÁN heraldikus