Bácskai levelekCsordás Mihály: Lenni vagy nem lenni

2017. július 22., szombat, Jegyzet

Hány és hányféle vonatkozásban tehetjük fel napjainkban a hamleti kérdést! Hangulatunktól, idegállapotunktól függően gondolhatunk népekre, helységekre, kultúrákra vagy akár a magunk tönkretett, egykor 60 000 példányban megjelenő délvidéki szép hetilapjára, a 7 Napra…

Töprenghetünk sorsunkon keseregve vagy őrizve keblünkben a reménység szikráit, s aztán újra másként, ha egy-egy új esemény arra késztet bennünket. Mert hát a bajba jutó ember nem az agyával, hanem az ösztöneivel mérlegel, s éppen ösztönei vezethetik rá a megmaradás útjára.
Állhatatosságunk célja: minden körülmények között a tovább élés, méghozzá csonkítatlan kultúrában. Szellemiségünk őrzését pedig a legkülönfélébb törvények gátolják vagy teszik nehézzé, közöttük számos külhoni is, amely úgy számolja a kisebbségi embereket, mint lapjait a kártyás, amelyekből, ha nincs neki elegendő, kár játékba fognia velük.
Az idő kerekét visszafelé forgatni vagy megállítani persze csak azzal a kockázattal lehet, hogy tettünket számonkéri egykor tőlünk a világ, amely ha tétován tekintett is Srebrenicánál Bosznia csontvázzá aszott táborlakói­nak a szemébe, és az öldöklésen elbámészkodó holland békefenntartó katonái cinkos tétlenséggel gödrökbe hullani hagytak tarkón lőtt ártatlan gyermekeket, apáikat, anyáikat és nagyszüleiket, mégiscsak látva látja álcázott homokzsákok mögé bújni a bűnt. És hallja az örök kisebbségben élők messze hangzó szavát is, amely ma még tisztán csendül ezeken a tájakon, olyannyira, hogy hangzóiban gyönyörűségét leli a legvájtabb pesti, prágai, bukaresti vagy kijevi fül is.
Mert hát idáig voltak általános és középiskoláik, sőt, egyetemi tanszékük is szerte Kárpátiában a kisebbségeknek, habár a számuk csökkentésére irányuló mesterkedések régi keletűek – gondoljunk csak a gimnáziumok mondvacsinált ürüggyel való felszámolására és a helyükbe lépő „szakirányú oktatási központok” tudásromboló és pedagóguszüllesztő hatására. De gondoljunk az erdélyi falvakra...
Az egymásnak feszülő indulatok hátterében születő törvények természetesen nem lehetnek különbek, mint az emberek, akik megalkotják őket. Amíg az egyes nemzetek külön erkölcsöket hoznak létre a maguk számára, szemben a mindenki másra érvényesekkel, addig sorsuk javítását aligha várhatják el másoktól a megtűrtek, a más nyelven beszélők, akiket oly nehéz megérteni.
Talán a feléjük szálló szidalmak zaja riasztotta fel Csipkerózsika-álmukból azokat, akik valahol nemzedékeken túl felejtették legfőbb szellemi értékeiket. Az általános zűrzavarban keresik most ők is, hova, mely kultúrához tartozzanak. Hiszen ismét keblére öleli őket a Nemzet, lehetnek az állampolgárai!
Az idő pedig mindig a jóknak, a tisztáknak dolgozik, még ha őket szenvedteti is meg leginkább. Velük mondatja ki bizakodással: lenni, megmaradni!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2017-07-22: Kultúra - :

Kapui Ágota: Ébreszd fel

Ébreszd fel mind az alvó szavakat
te nyomoronc kit földre húz az ág is
add meg a sorsnak vágyó önmagad
ha lámpás léted többé nem világít
ne akaszd szögre rongy útravalód
mit anyanyelvből szőtt a múlt neked
és kihímezte álmokkal a szót
a rímekkel vert szép emlékezet
Ébreszd fel azt ki hozzád gügyögött
a bölcsőhalál szánkra kékült csendjét
a szenderedő anyanyelvgyököt
s a fiók mélyén szunnyadó kelengyét
hol ösvény volt még végtelen utad
mint madártoll lebegve hullsz oda
s ha szigorral tekint rád jó Urad
ne mondj nemet az ámenre soha
2017-07-22: Jegyzet - :

Szurkos András: Öntött saláta (Morfondír)

Idei hazalátogatásom a béke jegyében zajlott, senkivel nem akadt össze a bajszom – a sakkozókon kívül. Rögtönzött beszélgetésekkel múlattuk az időt. A közös ügyünk nevű hal is horogra akadt, kiszálkáztuk. A barátomnál öntött saláta várt, sült a miccs, előbb pálinkát, aztán sört és bort is öntöttek.