„Valószínűleg egész életemben bánni fogom, hogy az az utolsó telefonbeszélgetés milyen rövid volt” – így vall érzéseiről Harry herceg abban a műsorban, amelyben édesanyja, a néhai Diana hercegnő halálának közelgő huszadik évfordulója alkalmából beszél emlékeiről bátyjával, Vilmossal együtt.
Az ITV brit kereskedelmi tévétársaság a 35 éves Vilmossal és a 33 éves Harryvel készített interjúműsort. A kedden vetített programban Vilmos – Diana és Károly trónörökös elsőszülött fia – kijelenti: ez az utolsó alkalom, hogy édesanyjukról a nyilvánosság előtt ennyire részletesen beszélnek.
Diana hercegnő 1997. augusztus 31-én vesztette életét egy párizsi autószerencsétlenségben. Vilmos és Harry elmondja: Diana halálának napján nagymamájuk, II. Erzsébet királynő nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában vendégeskedtek számos unokatestvérrel együtt. Édesanyjuk aznap felhívta őket, de Harry szerint mindketten alig várták, hogy letehessék a telefont. „Gyerekként soha nem szerettem telefonon beszélni a szüleinkkel. Valahogy olyan volt a helyzet, hogy túl sokszor csak telefonon beszéltünk velük. Nem is nagyon emlékszem, hogy miről beszélgettünk. De ha tudtam volna, hogy akkor beszéltem utoljára a mamámmal... Így utólag visszatekintve nagyon nehéz, és valószínűleg életem hátralévő részében bánni fogom, hogy milyen rövid volt az az utolsó telefon” – mondja a műsorban Harry. Vilmos hozzáteszi: nagy teher az ő lelkén is az az utolsó telefonhívás. „Harryvel alig vártuk, hogy végre elköszönhessünk. Ha tudtam volna, hogy mi fog történni, nem lettem volna annyira közömbös” – vallja meg gondolatait Vilmos. Elmondta, gyermekeivel, a négyéves György herceggel és a kétéves Charlotte hercegnővel, akinek egyik keresztneve Diana, minden lehetséges alkalommal beszélget Diana nagyiról, mivel szeretné, ha édesanyja emlékét az unokák is őriznék.
Harry nemrégiben egyedül is beszélt fájdalmáról. Egy néhány héttel ezelőtti lapinterjúban felfedte: édesanyja halála után csaknem két évtizedig küszködött a magába fojtott gyásszal, az ezzel járó agresszióval, egészen addig, amíg végül lelki segélyre szorult. A The Daily Telegraph konzervatív brit napilapnak elmondta: Diana húsz évvel ezelőtti halála után egészen a legutóbbi időkig minden érzelmét magába temette, de ennek igen súlyos hatása volt munkájára, magánéletére, sőt, mentális állapotára is. Sokszor a teljes összeomlás közvetlen közelébe kerültem – mondta Harry, hozzátéve: ebből eredő belső agressziója néha odáig fajult, hogy legszívesebben orrba vert volna valakit. (MTI)
