Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Az EKE XXVI. országos vándortábora Rétyen
A MAI program: 5–10 óráig a túrák indítása; 10 órától kézműves-foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek; 16 órától gyógyító sátor. Előadások a színpadon – 18 órától dr. Tóth Szabolcs Barnabás helytörténész: Az Erdélyi Kárpát-Egyesület története 1892–1948 között; 19 órától Tőkés Zsolt és Tőkés Edit néptáncoktatók: A magyar néptánc évszázadai; 20 órától táncház. SZOMBATON 9 órától OVT-gyűlés; 11 órától gyógyító sátor és vetélkedők; 18 órától táborzárás – a vándortábor kiértékelése; országos kitüntetések, oklevelek átnyújtása; tombolasorsolás; 20 órától PressTones Független Sajtózenekar – válogatás a magyar és nemzetközi rockzene maradandó alkotásaiból; 22 órától tábortűz; 23 órától táborzáró buli.
A falujegyző a feudalizmus korában (annak vége felé) a parasztközösség egyik vezetője volt. A falu írásbeli ügyeit intéző íródeákról a XVIII. század elejétől tesznek említést az okiratok. A székelyeknél Aranyosszék 1723. évi constitutiójában találunk róla feljegyzést, II. József korában számuk egyre gyarapodik. Ennek ellenére csak a század utolsó évtizedében és a XIX. század első felében válik általánossá és intézményessé a falujegyzői megbízatás Erdély valamennyi történelmileg kialakult közigazgatási vidékén – ismerteti Szabó Miklós a Művelődéstörténeti tanulmányok első kötetében megjelent, Az erdélyi falujegyzői intézményről című 1979-es írásában.
