Brigitte Zypries szövetségi gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa azt mondta, nagyon rossz lenne egy kereskedelmi háború, de ha a washingtoni képviselőházban kedden elfogadott törvény alapján német vagy más európai uniós cégeket is sújtó szankciókat léptetnek életbe, az EU kénytelen lesz ellenszankciókkal válaszolni.
Az Oroszország ellen az ukrajnai és szíriai tevékenysége miatt kivetett amerikai büntetőintézkedéseket tovább szigorító jogszabály elsősorban az orosz energiaszektort érinti, és sújthat orosz vállalatokkal együttműködő más cégeket, akár európai vállalkozásokat is. A törvényt a szenátusnak is meg kell szavaznia, mielőtt Donald Trump elnök aláírhatja.
A német kormány orosz kapcsolatokkal foglalkozó megbízottja, Gernot Erler szerint a tervezett intézkedések szoros összefüggésben állnak Donald Trump elnök America First (Amerikai az első) névvel meghirdetett politikájával. A washingtoni vezetés kiemelt figyelmet fordít az energiahordozók kivitelére, hogy munkahelyeket teremtsen otthon, és erősítse az ország külpolitikai pozícióját. Ez a háttere az Oroszország elleni szankciókról szóló új törvénynek is, amely ugyan egyedül az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket nevesíti, de bármelyik európai–orosz együttműködési projektet sújthatja az energiaellátás területén – mondta az SPD-s politikus. Így a szankciók akár a már meglévő vezetékek karbantartási munkálatait is érinthetik, ami nagyban befolyásolhatja az EU energiaellátását – mondta a kormánymegbízott.
A koalíciós társ jobbközép CDU részéről nyugalomra intenek. Roderich Kiesewetter parlamenti képviselő, a párt egyik vezető külügyi szakpolitikusa kiemelte: az EU és Berlin közbenjárására módosították az eredeti tervezetet, belevették, hogy az elnöknek konzultálnia kell az európai partnerekkel, mielőtt dönt a szankciók kivetéséről. Ezért eltúlzott a törvény miatti aggodalom. Azonban a törvényben nem rögzítik a konzultációs eljárás szabályait, és azt sem, hogy mely partnerekkel kell egyeztetni – emelte ki közleményében a kelet-európai térségben érdekelt német vállalatok szövetsége (OA). Ezért az új amerikai büntetőintézkedések ügye Damoklész kardjaként lebeg az energiaszektorban érdekelt cégek felett, amelyek körében már most érzékelhető a bizonytalanság és az aggodalom, hogy oroszországi vonatkozású projektjeik miatt hátrányt szenvedhetnek az amerikai piacon – tették hozzá. Az OA szintén kiállt amellett, hogy az EU-nak az európai cégeket sújtó esetleges szankciókra ellenszankciókkal kell válaszolnia. Közleményükben hangsúlyozták: a törvényben egyértelműen szerepel, hogy az orosz energiahordozókat szállító vezetékrendszereket érintő büntetőintézkedések célja az Európába irányuló amerikai energiaexport növelése, amerikai munkahelyek teremtése és az amerikai külpolitika pozíciójának erősítése. A politikai célok és a gazdasági érdekek nyílt összekeverése nagyban ronthatja az Oroszország elleni szankciók elfogadottságát – írta az OA. Rámutattak: az orosz energiahordozók exportját csaknem 90 csővezetéken keresztül végzik, s számos vezeték építésében és üzemeltetésében európai cégek is közreműködnek. Kiemelték, hogy az ügy éppen akkor bizonytalanítja el a német gazdaság szereplőit, amikor ismét fellendülés kezdődik a német–orosz és a német–kelet-európai gazdasági együttműködésben.