Farcádi Botond
SzerzÅ‘dést bontott a romániai országutakért és autópályákért felelÅ‘s országos vállalat azzal az olasz és román cég alkotta konzorciummal, amelynek az észak-erdélyi autópálya egy szakaszocskáját, a Kolozs megyei Magyarnádas és Nádasszentmihály közötti 17 kilométeres részt kellett volna megépÃtenie. A hatóság komolytalansággal vádolta meg a kivitelezÅ‘t: jóllehet már tavaly megkapták az épÃtkezési engedélyt, a munkálatot el sem kezdték, még mindig csak a tervezés folyik.
A romániai sztrádaépÃtési kálváriáról hÃrt adó gazdasági hÃrportál felidézi: ez a negyedik szerzÅ‘désbontás a 15 éve elkezdett, máig be nem fejezett autópálya történetében. Legutóbb tavaly a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak közötti szakasz spanyol kivitelezÅ‘jét kellett hazaküldeni, mert nem dolgoztak megfelelÅ‘ iramban, és ugyancsak 2016-ban kellett megszakÃtani az együttműködést a Marosvásárhely és NyárádtÅ‘ közötti szakasz épÃtésével megbÃzott konzorciummal is. Az elsÅ‘, a legemlékezetesebb ilyen epizód az amerikai Bechtel kipenderÃtése volt 2013-ban, miután az amerikai vállalat több mint tÃz év alatt a 415 kilométeres pályából alig 50 kilométernyit épÃtett meg.
MielÅ‘tt azonban háborút hirdetnénk az útépÃtÅ‘ vállalatok ellen, s telesÃrnánk a világot, hogy mindahány komolytalan, egyik sem akar vagy tud dolgozni, ezért nincsenek nekünk autópályáink, érdemes megvizsgálni az elÅ‘bbi esetek hátterét. Azt például, hogy a tavalyi egyik szerzÅ‘désbontás után szinte egy évnek kellett eltelnie, amÃg újból meghirdették a közbeszerzési eljárást – Romániában pedig ez is el szokott húzódni a zavaros, többféleképpen értelmezhetÅ‘ törvények miatt. Aztán arról is érdemes lenne beszélni, hogy miért kellett tÃz évet várni az amerikai Bechtel elküldéséig, amikor a napnál is világosabb volt, hogy alig haladnak a sztráda épÃtésével. Vajon a közpénzek elherdálásához vezetÅ‘ szerzÅ‘dés aláÃróit s a bukaresti döntéshozókat, továbbá a semmittevéshez az oly sok éven át látványosan asszisztáló román államot semmiféle felelÅ‘sség nem terheli? De meglehetÅ‘sen sokatmondó az az ugyancsak tavalyi történet, amely a Marosvásárhely és NyárádtÅ‘ közötti szakasz kivitelezÅ‘jével történt. Ez esetben ugyanis nem az állami hatóságok, hanem a kivitelezÅ‘ kérte a szerzÅ‘dés felbontását, mégpedig azért, mert a szerzÅ‘déskötés után egy évvel sem kapta meg az épÃtéshez szükséges hatósági engedélyeket. Magyarán: a túlzott mértékű bürokrácia akadályozta a munkálatok elkezdését – az engedélyek kibocsátásának lassúságáért pedig igazán nem okolhatjuk a vállalkozást.
Mindebből az látszik, hogy a négy szerződésbontási esetben legalább háromban a román állam is ludas, vagy éppen a bukaresti hatóságok a legfőbb vétkesek. Jogosan kérdezzük tehát: ki is a komolytalan?!
