Nagy-BritanniaEltűnnek a hagyományos kézművesmesterségek

2017. augusztus 5., szombat, Magazin

Nincs, aki kézzel készítsen krikettlabdát, lacrosse-botot vagy szitát Nagy-Britanniában, mint ahogy az elmúlt tíz évben eltűntek az aranyverők is egy szerdán ismertetett tanulmány szerint. A kézművesmesterségek hagyományát őrző társaság, a Heritage Crafts Association megbízásából készült jelentésből kiderült továbbá, hogy többek között kihalóban van a zongorakészítés, a márványozás és a kalapforma-készítés.

A  kézművesség veszélyeztetett válfajainak vörös listája című tanulmány összeállításához 169 mesterséget vettek górcső alá, ebből 17 bizonyult súlyosan veszélyeztetettnek, ami azt jelenti, hogy csak alig néhányan űzik szerte az Egyesült Királyságban.
Ilyen például a nyakhámkészítés, amelyet mindössze négyen művelnek a szigetországban. „Nem egyszerű feladat megtanulni. Szinte művészet megfelelő méretű és formájú nyakhámot készíteni a lovakra” – idézte szerdai számában a The Times lap a 38 éves Kate Hetheringtont, akinek Somerset grófságban van műhelye. Több mint húsz éve készít hámokat. „Az elsőhöz még egy hét kellett, ma már két nap alatt is megvagyok vele” – mondta.
Több kézművesnek, aki még megmaradt, hosszú a várólistája, igény ugyanis még mindig van különleges tudásukra. A szintén 38 éves Shane Skelton például három éve feleségével alapította meg fűrészkészítő üzletét Scarborough-ban. Kétszázötven éves hagyományokat követve dolgozik, az Egyesült Államokból, de még Új-Zélandról is vannak vevői. Egy-egy fűrész három nap alatt készül el, de a nagy érdeklődés miatt kilenc hónapot kell rájuk várni.
A súlyosan veszélyeztetett mesterségek között szerepel még az agyagpipa- és a klumpakészítés, a karosszéria- és kocsiépítés, a Devon maund, vagyis a fűzfa piknikkosár készítése, a legyezőkészítés, a könyvlapok élének festészete, valamint a pergamen- és velinpapír-készítés és a cserzés.
A tanulmány szerint a hagyományos kézművesség eltűnésének egyik oka az, hogy a vásárlók nem akarnak magasabb árat fizetni a portékákért, a mesterek pedig rosszul keresnek. (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 508
szavazógép
2017-08-05: Magazin - :

Kemény Jánosra emlékeztek (Kiállítás a marosvécsi várban)

Mint minden évben, idén is sok irodalom- és kultúrtörténeti érdekességet tartogatott a helikoni leszármazottak találkozójának első napja, amelyen a különleges marosvécsi várúrról, Kemény Jánosról összeállított kiállítás megnyitója mellett az 50 éve elhunyt Áprily Lajos életéhez és munkásságához kapcsolódtak az előadások.
2017-08-05: História - :

Székelyföld elfeledett fiáról

„Illyés Elemér (Torja, 1919. dec. 7 – Pieveli Tremisine, Olaszország) erdélyi születésű próza- és tanulmányíró. A kolozsvári egyetem jogi karán szerzett doktori diplomát, a római és heidelbergi egyetemen politikai és államtudományokból végzett kiegészítő tanulmányokat. A harmincas években részt vett az erdélyi falukutatásban, és több folyóirat munkatársa volt. A háború után hosszabb ideig élt dél-amerikai országokban, később Portugáliában telepedett le, jelenleg Münchenben él. Írásai főként az Új Látóhatárban és a Katolikus Szemlében jelennek meg. Érdeklődését elsősorban a romániai magyarság sorskérdései foglalkoztatják.”