Szombat délelőtt kánikulában tartották meg Gelencén a Nádika-feredő avatását és megáldását. Az eseményen a magyarországi, erdélyi, megyénkbeli és helybeli önkénteseken kívül jelen voltak a község elöljárói és szép számban gelencei lakosok is. A Vinca Minor Egyesület és a helyi önkormányzat is messzemenően támogatta a kalákát.
A magyarországi Ars Topia Alapítvány által gondozott Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákamozgalom tagjai, magyarországi tájépítészek, egyetemi hallgatók és helyiek tíz napon keresztül a Nádika-feredőt öltöztették új köntösbe, közösségi házat, zsindellyel fedett forrásteret, öltözőt, 3 x 3 méteres és 140 cm mély medencét, katlanjátszóteret építettek, napozóágyakat és eligazító táblákat szereltek stb. A Spirál-domb megálmodója és kivitelezője Péter Alpár képzőművész volt.
A székelyföldi kalákamozgalom tizenhét évvel ezelőtt indult, tíz évig Hargita megyében, hetedik éve pedig Háromszéken újítanak fel elsősorban egykor gyógyerejükről híres, de azóta feledésbe merült vagy lepusztult népi fürdőket. Megyénkben 2011-ben elsőként Bodokon a sütei borvízforrás, 2012-ben Csernátonban a Malom- és Csókás-feredő, majd a kisbaconi fürdő, a zalánpataki népi feredő, a bálványosi Apor lányok feredője, tavaly pedig a bölöni Büdösfürdő újult meg önkéntes munkával.
A kaláka értékelésére Ilyés Botond alpolgármestert kértük meg. Meglátása szerint mindaz, ami megvalósult, hatalmas munka és összefogás eredménye, hiszen az építkezéshez szükséges faanyagot a helybeli vállalkozók biztosították, a gelencei ácsok és zsindelykészítők nélkül nem születtek volna meg a tájba illő és az Ars Topia Alapítvány által megálmodott épületek. Azt is megtudtuk, hogy naponta mintegy százan kalákáztak, a rekordszám 140 volt, amikor a községből harmincan vettek részt a munkában. A tíz nap alatt kézdivásárhelyi cserkészek, a helybeli focicsapat tagjai, a Reménység Nyugdíjasklub és a Lila Akác Egyesület tagjai, valamint a Lámpás Közösség és más ifjúsági szervezetek tagjai is bekapcsolódtak a fürdőépítésbe.Első nap a bölöniek is jelen voltak, akik a fürdőmedence keretét rakták össze.
A fürdőavató a nagy hőség miatt a forrástérben zajlott, ahol elsőként és házigazdaként Cseh József polgármester külön kiemelte Herczeg Ágnes áldozatos szervezőmunkáját, akinek hálás köszönetet mondott, akárcsak azoknak, akik a tűző napsütésben is vállalták a kalákázást. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki a helybeli támogatóknak, akik anyagiakkal, munkával járultak hozzá a kaláka sikeréhez. Azt is elárulta, hogy nem kis fejtöréssel járt tíz napon keresztül több mint száz személynek étkeztetést biztosítani. „Ránk az a feladat hárul, hogy megkíméljük, és ha egyszer lehet, szépítsünk, építsünk rajta, mert van még teendő bőven” – mondotta Cseh József.
Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az elkövetkező években újabb helyszíneken kell folytatni a fürdő- és közösségépítő kalákát, mivel meglátása szerint Gelencén mindkét célkitűzés megvalósult. Herczeg Ágnes, az Ars Topia Alapítvány vezetője őrhelynek nevezte Gelencét, „ahol a helybeliek ma is őrzik azt az örökséget, amelyet őseink rájuk hagytak, a Kárpát-medence értékeit, nyelvünket és kultúránkat”. A Nádika-feredőt és annak készítőit Bereczi István helybeli római katolikus plébános áldotta meg, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy „az ősi székely kalákázási jó szokás napjainkban nagyon háttárbe szorult, és manapság – tisztelet a kivételnek – az emberek nagyon maguknak valóvá váltak”. Két közösen elmondott ima után a szervezők emléklapokat adtak át a kaláka résztvevőinek, valamint a támogatóknak. Az avatóünnepség közös énekléssel ért véget.
