Elfogadta tegnapi ülésén a kormány a kanyarójárvány nyomán kidolgozott, sokat vitatott oltatási törvény tervezetét. A jogszabály, amelyet végül nem sürgősségi rendeletként engedett útjára a kabinet, több vakcina esetében is bevezeti a kötelező jelleget, illetve részletesen meghatározza mások mellett a szülők, valamint a törvényes gyámok kötelezettségeit ebben a kérdésben.
A kormány közleménye szerint a jogszabály kötelezővé teszi azon vakcinákat a kisgyerekeknél, amelyek szerepelnek az országos oltási rendben, illetve járványok esetén a teljes lakosság immunizálását. A tervezet négy csoportba sorolja a kötelező oltásokat, ezek egyrészt a már említettek, illetve a járványok visszaszorítását célzók. A másik két csoport azokra a személyekre érvényes, akik vagy egészségügyi intézményekben dolgoznak, vagy munkahelyükön fertőző betegségeknek lehetnek kitéve, és ezáltal közegészségügyi veszélyt jelenthetnek mint lehetséges fertőzők.
A kabinet közlése szerint a szülők, illetve a törvényes gyámok feladata, hogy a gyermekük vagy a gondnokságuk alatt álló kiskorú megkapja az oltásokat. A kötelező jellegű vakcinák esetében a szülő vagy gyám beleegyezése a szabály, a gyermek beoltásának elutasítása a kivétel, utóbbit írásban kell jelezni.
A jogszabálytervezet ugyanakkor kötelezővé teszi az óvó- és tanintézetek számára, hogy családorvosi bizonylatot kérjenek a szülőktől, gyámoktól az oltásokat illetően (beleértve az elutasítottakat vagy ellenjavaltakat is) a gyermek beíratásakor az illető közösségbe. A közösségbe kerülő gyermekek esetében a tervezet elviekben kötelezővé teszi a torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, hepatitis B, kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni – az állam által ingyenesen biztosított – immunizáció meglétét. Amennyiben a gyermek nem kapta meg a korának megfelelő kötelező védőoltások mindegyikét, az oktatási intézménynek és az egészségügyi hatóságoknak egy éven belül gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerek ellenállóvá váljon az oltásprogramban nevesített ragályos betegségekkel szemben.
A tervezet továbbá központi és megyei testületek létrehozásáról is rendelkezik, amelyeknek szerepe egyrészt az országos oltási stratégia kidolgozása, másrészt az oltási tevékenység koordinálása, ellenőrzése lenne.
A kormány közleménye szerint a jogszabály az oltási folyamat minden szereplőjének kötelezettségeit pontosan előírja, illetve szankciókról is rendelkezik – ezekről bővebbet nem ismertettek. Florian Bodog egészségügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott: magát az oltásmegtagadást nem büntetnék, de tízezer lejes bírságot helyeznek kilátásba azoknak az oltásmegtagadó szülőknek, akik nem vesznek részt a számukra szervezett egészségügyi tanácsadásokon.
A törvény összeállítói ugyanakkor az oltóanyag-tartalékokra is kitérnek, az előírások értelmében ez legkevesebb az éves szükségletnek megfelelő mennyiségű kell hogy legyen.
A tervezet elviekben 2018 januárjától léphet hatályba, amennyiben időközben a parlament is elfogadja.
Florian Bodog egészségügyi miniszter a kormányülésen beszámolt a kanyarójárvány nyomán indított oltási kampányról is. Eszerint az elmúlt egy hónap során 67 ezer gyermeket oltottak be országos szinten, több mint harmincezret nem találtak meg a közegészségügyi igazgatóság munkatársai, mivel szüleikkel együtt elutaztak. A tárcavezető szerint az elutasítási arány országos átlagban 12 százalékos (Kolozs megye kivétel, ott elérte a 17 százalékot).
