A feszültség érezhetően megnőtt az elmúlt néhány napban, miután Észak-Korea komoly leckére figyelmeztette Washingtont, ha akcióba lendülne ellene. Donald Trump amerikai elnök válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat érő bármely fenyegetést Phenjan részéről „tűzzel és haraggal” fogadna az amerikai oldal. Trump váratlan megjegyzései válaszra késztették Észak-Koreát, amely rakétacsapást helyezett kilátásba az amerikai külbirtok, a csendes-óceáni Guam szigete ellen.
Szakértők rámutattak arra, hogy korlátozottak a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a két fél javaslatokat tehetne az észak-koreai rakéta- és nukleáris program miatt keletkezett feszültségek oldására. „Van néhány ad hoc és analóg kommunikációs csatorna köztünk és Észak-Korea között, de semmi olyasmivel nem rendelkezünk, amely kiállhatná egy stresszhelyzet próbáját” – közölte Jon Wolfsthal, Barack Obama volt elnök egyik katonai tanácsadója.
A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek. Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó, katonailag megerősített demarkációs vonal azon helyén, ahol aláírták az 1950–53-as koreai háborút lecsendesítő fegyverszüneti egyezményt. Washington üzeneteket küld Kínán, Phenjan szövetségesén és szomszédján keresztül, vagy az amerikai érdekképviseletet Phenjanban ellátó Svédországon át. Létezett úgynevezett forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsongun észak-koreai vezető 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni – közölte Gary Samore, a Fehér Ház volt magas beosztású tanácsadója.
A helyzet azért is egyedülálló, mert még a nukleáris eszközökkel rendelkező India és Pakisztán között is létezik egy sor alapmegállapodás, amelyek egy véletlenül kitörő háború kockázatát hivatottak csökkenteni, valamint kötelezettségvállalás, hogy nem támadják egymás nukleáris telepeit. Februárban a nukleáris és rakétaprogramjaikat állandóan bővítő ősellenségek újabb öt évre megújították azt a megállapodásukat, hogy elkerülendő a félreértést, tájékoztatják egymást a nukleáris fegyvereket is érintő balesetekről. A két ország egy 1998-as megállapodás részeként minden év januárjában kicseréli nukleáris telepeinek listáját. Mindazonáltal szakértők azt mondják, hogy Indiának és Pakisztánnak további bizalomerősítő intézkedésekre van szüksége a kettejük közötti erősen feszült viszony miatt.
A hidegháború idején Washingtonnak és Moszkvának évekre volt szüksége forródrótok létesítésére, beazonosítási eljárások, egyéb eljárások kidolgozására. Ezek az eljárási rendek még mindig érvényben vannak, de időközben Washington és Moszkva újabb csatornákat is létesített. „Konfliktuscsökkentő csatornát” használnak például Szíriában, ahol mindketten katonai műveleteket hajtanak végre, biztosítandó, hogy ne kerüljenek összeütközésbe egymással. A hidegháború idején azonban még így is voltak olyan incidensek, amelyek Washingtont és Moszkvát a háború szélére sodorták, főleg a korai riasztórendszer hibái miatt – mondja Lisbeth Grolund, egy fegyverzet-ellenőrzési szervezet szakértője. „Egyszer a Szovjetunióban olyan figyelmeztetést kaptak, hogy támadás van folyamatban. Minden reálisnak tűnt, de az illetékes úgy döntött, hogy nem továbbítja az információt a parancsláncolaton. Kiderült, hogy helyesen cselekedett, mert semmiféle támadás nem volt. A műholdjuk csupán fényvisszaverődést észlelt a felhőkről” – eleveníti fel Grolund.