Magyarországnak jelentékennyé kell tennie magát az Egyesült Államokban – jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Szabó László, Magyarország új washingtoni nagykövete, aki pár nappal ezelőtt foglalta el állomáshelyét az amerikai fővárosban.
Szabó László nemcsak szereti, hanem kiválóan ismeri is az Egyesült Államokat. Az Ely Lilly amerikai gyógyszergyártó óriáscég HR-igazgatójaként évekig Indiana szövetségi államban dolgozott. Az elmúlt három évben pedig – a külgazdasági és külügyi tárca parlamenti államtitkáraként – rendszeresen tárgyalt, egyeztetett és megállapodást kötött az amerikai gazdasági-üzleti élet legfontosabb szereplőivel. Mint az MTI-nek mondta: a magyar–amerikai gazdasági sikerekre alapozva lehet és kell a politikai viszony minőségét is javítani. Arra a kérdésre, vajon az a tény, hogy az elmúlt években elsődlegesen gazdaságdiplomáciával foglalkozott, azt jelenti-e, hogy a magyar diplomácia most majd gazdasági feladatokra összpontosít az Egyesült Államokban, Szabó László kifejtette: feladata komplex, de tény, hogy – éppen a külgazdasági és külügyminisztérium prioritásainak újragondolása nyomán – az igen sikeressé vált gazdasági kapcsolatokra építve lehet jelentősen javítani a politikai kapcsolatokat is. A kétoldalú politikai kapcsolatok jellemzésénél Szabó László utalt arra, hogy az Obama-adminisztráció nyolc éve alatt nagyon komoly ideológiai összecsapások voltak Washington és Budapest között, s megítélése szerint gerjesztett politikai helyzet alakult ki a két ország között. Ez azonban a Trump-kormányzat hivatalba lépésével jelentősen módosulni látszik. „A Trump-kormányzat nem fél kimondani azt, amit gondol, ez nagyon friss, új szellemiséget jelent a kétoldalú kapcsolatokban is. A magyar kormány 2010 óta nagyon nyíltan képviseli a magyar nemzet érdekeit, s jó látni, hogy most Amerika szintén kimondja: az amerikaiak számára Amerika a legfontosabb, ugyanúgy, ahogyan a magyarok számára Magyarország az elsődleges. Ezt nem kell szégyellnünk egymás előtt” – fejtette ki véleményét Szabó László.
Az MTI azt firtató kérdésére, hogy a magyar–amerikai viszony csak látszólag vagy valóban változik, a nagykövet úgy válaszolt, hogy a lényegi változáshoz idő kell. „Az amerikai külügyminisztériumban, ahol több tízezer ember dolgozik, még a munkatársak nagy része az Obama-kormányzathoz kötődik, de mi bízunk abban, hogy ez változik, s a külügyben is egyre több barátunk lesz. Olyan munkatársak, akik megértik, hogy a javuló magyar–amerikai és a V4–amerikai kapcsolatok igenis értéket jelentenek Amerika számára is” – hangsúlyozta a nagykövet. „Relevánssá kell tennünk magunkat Amerika számára, el kell mondanunk, hogy miért fontos a jó viszony Magyarországgal” – szögezte le. A kérdésre, hogy mivel érvelne, Szabó László kiemelte: jelenleg a legfontosabb a már meglévő gazdasági sikerek hangsúlyozása, az például, hogy 1700 amerikai vállalat dolgozik Magyarországon, hogy közel 100 ezer embert alkalmaznak, hogy több mint 18 milliárd dollárnyi amerikai befektetés van az országban, s az Egyesült Államok a második legfontosabb partnere Magyarországnak. „De világossá kell tennünk azt is, hogy a V4-es országcsoport soros elnökeként igenis odafigyelünk az Egyesült Államok energiapolitikájára, s ezen belül is kivált arra, hogy Washington hogyan tudja eljuttatni a cseppfolyósított gázt Európába. El kell érnünk, hogy potenciális piacként velünk is számoljanak” – mondotta.
Donald Trump amerikai elnök varsói beszédét – amelyből az szűrődött ki, hogy az amerikai külpolitika a korábbinál nagyobb figyelmet akar fordítani Közép-Európára – Szabó László jelentősnek nevezte. „Sok mindenben azonosan gondolkodunk” – fogalmazott.
A nagykövet kiemelte még a magyar–amerikai biztonságpolitikai együttműködést. „Nagyon komoly partnerek vagyunk, ezt Magyarország már bizonyította. Például azzal, hogy egyike vagyunk annak a huszonhét államnak, amely csapatokkal járul hozzá az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemhez” – hangsúlyozta. Utalt az iraki Erbíl városában szolgálatot teljesítő magyarokra – akiknek létszámát egy júliusi parlamenti döntés nyomán 150-ről 200 főre növelik –, valamint a koszovói és a baltikumi magyar jelenlétre is. „A NATO-hadműveletekben csaknem ezer fővel vagyunk jelen, s ez figyelemre méltó egy ilyen kicsiny országtól, mint a miénk. Ezt az amerikaiak értékelik is” – szögezte le Szabó László.
