Tamás Sándor megyeitanács-elnök felvezetőjében elmondta: sajnos, elég kevés heraldikus van a fiatalabb nemzedék tagjai között, bár Háromszéken komoly hagyománya van ennek a tudományágnak, amely elsősorban Keöpeczi Sebestyén József nevéhez köthető, aki mind a magyar címer, mind pedig Románia címerének tervezésében fontos szerepet vállalt. A tanácselnök hozzátette: jövőben, a sokat emlegetett nagy egyesülés évében tartanak majd erről Sepsiszentgyörgyön egy nemzetközi konferenciát. Tamás Sándor szerint Szekeres Attila István is sok munkával járult hozzá Háromszék és Székelyföld szimbólumügyeinek rendezéséhez, a megye címereinek mintegy kilencven százalékát ő tervezte, és több kötetet is kiadott a megyei tanács támogatásával. Tamás Sándor elöljáróban még elmondta, a zászló mindig fontos szerepet töltött be a népek történelmében, a székely zászló is közösségünk összetartozásának és identitástudatának jelképe. „És ahogy történelmi harcainknak is mindig része volt, úgy az utóbbi tíz évben vívott modern kori állóháborúnak is fontos eleme” – zárta bevezetőjét a tanácselnök.
Szekeres Attila István elmondta, hogy a londoni kongresszuson száz küldött vett részt a világ minden tájáról, akik közül 43-an tartottak előadást, ő volt az egyetlen magyar előadó, aki kimondottan erdélyiként jelentkezett be a rendezvényre, és azzal kezdte előadását, hogy röviden beszélt a székely zászló kitűzése miatti bel- és külpolitikai, valamint diplomáciai botrányokról. Mint aláhúzta, ez a bevezető mindenkinek felkeltette az érdeklődését, így kíváncsian hallgatták a beszámolóját arról, hogy kik a székelyek, hol van Székelyföld, hogy néz ki a székelyek címere, milyen zászlókkal vonultak hadba négy évszázaddal ezelőtt, mi változott azóta, és milyen zászló jelképezi ma autonómiatörekvésüket.
Az angol nyelven tartott előadás első részében az előadó kifejtette, hogy Székelyföld valamikor a Magyar Királyság, majd az önálló Erdélyi Fejedelemség része volt, később pedig Romániához csatolták. Ezt követően tért át a székely jelképekre, amelyek közül a címer a 15. század végéről, 16. század elejéről számos helyen fennmaradt, de a teljes népességet vagy Székelyföld teljes területét jelképező egységes zászló hosszú ideig nem volt. Az erdélyi országgyűlés már 1659-ben rendelkezett arról, hogy a székelyeket a nap és a félhold szimbolizálja, később ezek a jelképek a székelyföldi vármegyék címereiben is megjelentek. A drezdai szász állami könyvtár kódexeiben több olyan erdélyi zászló is látható, amely a 16–17. század fordulóján került a Habsburg-pártiak kezére, az erdélyi zászlók között például 27 Báthori-zászló. A mai székely zászló előképeit a brassói csatában elesett erdélyi fejedelem, Székely Mózes lovassági és monogramos zászlaja, valamint Hans von Aachen A brassói csata allegóriája című festményének egy másik lovassági zászlaja képezi.
A székelyek jelképhasználatra való igénye a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés nyomán felerősödött, és a kommunizmus végéig több saját zászlót is alkottak, de ezeket titokban tartották – mondta a szakember. A rendszerváltást követően Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Tanács egyik alelnöke, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója tervezett a Székely Nemzeti Tanácsnak címert, zászlót és lobogót, amelyet ünnepekkor, tiltakozó megmozdulásokon is egyre többen használtak, így fejezték ki identitásukat, az autonómia iránti igényüket. „Ebben a nap helyett nyolcágú csillag szerepel, és sajnos a székely zászló ebben az alakban terjedt el, és sokasodik napjainkban is, hiszen most is tiltják a használatát” – mondta Szekeres Attila István.
A szakember elmesélte a konferencián, hogy a székely közösséggel való szolidaritásként 2013 februárjában Magyarország parlamentjére is kitűzték a székely zászlót, ami ellen Románia tiltakozott, majd arról az újabb diplomáciai botrányról is beszélt, amely 2016 szeptemberében történt, amikor az Egyesült Államok bukaresti nagykövete székelyföldi látogatása során a székely zászló mellett fotózkodott a helyi vezetőkkel. „Azon a zászlón, amelyet a nagykövet ajándékba kapott, helyesen a nap jelent meg a holdsarló mellett” – jegyezte meg.
Miután újságírói kérdésekre válaszolva több helyes rajzot mutatott és pontos definíciót adott a székely jelképekről, Szekeres Attila István fontosnak tartotta hangsúlyozni, amit a londoni konferencián is elmondott: a Székely Nemzeti Tanács által az önazonosság jeleként használni kívánt saját zászlóból – annak tiltásával – a román hatalom kreálta azt a széles körben elterjedt székely zászlót, amely mára a romániai magyar közösség autonómiaharcának szimbólumává vált.