Jobban szeretjük a hétköznapokat
 – Az ünnepek csak díszítik az esztendőt – pontosítottak Martonosban. – A hétköznapokat azért szeretjük, mert akkor látszik az eredménye kezünk munkájának! Még folyik az aratás, de szárad már a búza, s akarva-akaratlan újzsengére készülünk, az a mi örömünnepünk. Traktorok buktatják a tartóföldeket, megválik, milyen lesz idén a pityókatermés, a répa. A nyár végi, ősz eleji esőt is lessük, a kőke­ménnyé merevedett száraz talajba nem lehet beleültetni a jövő évi kenyeret. Nálunk fontos a gyümölcs is. A később virágzó fák meghozták a termést, megmenekültek a korai fagytól. Almás esztendőnk van, s néhány év óta feljött a napja az almának is, mert a hullásból éppen a mi falunkban facsarják a levet, s a gyengébb bodócs apró pityókával keverve disznók ennivalója.
Dálnoki Barna martonosi autódoktor műhelyére rá lehet csodálkozni: patikatiszta. A gidófalvi községi tanács tagjaként szívén viseli Fotosmartonos település gondjait. Azok felől érdeklődtünk.
– Változtak-e jobbra a sajtóban is sokszor emlegetett ivóvizes gondok? – kérdeztük.
– A lakásom magasabban fekszik, így én észlelem a leghamarabb, ha baj van a vízzel, és mostanában már egyre ritkábban szakad meg a szolgáltatás. Martonosban van egy szivattyúállomás, amely felnyomja a vizet az Angyalos feletti tartályba. Gyakran látom ott a sepsiszentgyörgyi közüzemek szakembereit, figyelik-követik a rendszer működését. Folyamatban a már létező étfalvi fúrt kút üzembe helyezése, ami nehézségekbe ütközik ugyan, de reméljük, az lesz a nyitja a folyamatos szolgáltatásnak. Működik a szennyvízhálózat is, rá van kötve a községközpont derítőállomására. Egy­előre a fotosmartonosi családok mintegy 15–20 százaléka csatlakozott a rendszerre, de lassan megbarátkoznak a többiek is a gondolattal. Így volt ez a ravatalozó használatának kezdetén is, most többen hangoztatják, hogy szükséges helyszíne a temetések új szokásrendjének.
Legalább ilyen fontos óhaja a helybelieknek a település bekötőútjának korszerűsítése, aszfaltozása, és ennek érdekében már régebb megtette a kellő lépéseket a gidófalvi községvezetés. Berde József polgármester elmondta, a jelzések szerint jól halad az ügy, egyelőre még csak papíron, kivitelezésére a jövő évben lehet számítani. Egy olyan T alakú műút szerepel a tervben, amely bekötné Fotos településrészt, Martonost pedig összekötné az Angyalos felé tartó úttal. Utóbbi szakasz besorolásánál akadályok merültek fel, de rendezése folyamatban.

Látogatás Aranyalmáéknál
Az Aranyalma Kft. már jó ideje kizárólag hidegen és mechanikai módszerekkel állítja elő a legkülönfélébb gyümölcs- és zöldségleveket az ikertelepülés martonosi részén. Gyümölcsfák rengetegében húzódik meg a présházuk. Termékeik után egyre növekszik az érdeklődés, hiszen örvendhet, aki ilyen-olyan panaszait mondjuk céklás, murkos, zelleres vagy másfajta natúr levekkel időlegesen és sikeresen tudja ritkítani. Felette érdekes látni azt a technológiai folyamatot, amelynek révén a vérképző, antioxidáns és vitalizáló natúr céklalé készül, amelyben alma, murok, cékla, zeller, gyömbér és citrom van, a natúr lucernalé pedig lúgosító hatású, citromfüvet, mentát és tormalevet is tartalmaz. Elekes Botond ötletgazda-tulajdonossal folytatott beszélgetésünkből kitűnt, hogy kínálatukat sikerült egyre választékosabbá tenni, termékeik megtalálhatóak a megyeközpont kereskedelmi hálózatának több jeles üzletében. Azért, hogy áthidalhassák az esztendő gyümölcsben szegényebb részét, leveiket pasztörizálják, így bármikor beszerezhetők. Az itt előállított gyümölcslébe nem kerül cukor, víz, tartósítószer és adalékok sem.
– Évekkel ezelőtt volt alkalmunk látni itt egy olyan aszalóberendezést, amely napelemek segítségével sikeresen működött. E téren léptetek-e elébb?
– Az említett aszaló nem tud ipari méretekben aszalványt készíteni, csupán négy-öt család szükségleteit elégíti ki, de szándékunkban áll ezt a hasznos technológiát is fejleszteni egy elektromos működésű aszalóberendezés megépítésével. Túl a levek összetevőin és hatásmechanizmusán meglepő, hogy a maroknyi présházbeli alkalmazott közül többen foglalkoznak természetgyógyászattal. Számukra is világos, hogy az emberi szervezet hibátlan működésében nagy szerepük van az élő enzimeknek, éltető vitaminoknak és a levekben levő ásványi összetevőknek. 

Újzsengére készülve
– Augusztus utolsó vasárnapján hálaadó istentiszteleten ünnepeljük az új kenyér napját – tájékoztatott Müller Loránd, a 387 lelkes helybeli református gyülekezetet pásztoroló lelkész, akitől az eklézsia dolgai felől is érdeklődtünk. Elmondta, hogy ilyen nagy nyári munkaidőben szélcsend honol a gyülekezetben is. Sikeresen lezajlott az ötnapos bibliahét. Ebben az évben a Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelési Alapítvány (KOEN) programja alapján Dávid történeteit ismertették a részt vevő gyerekeknek. Helye volt a zsoltáréneklésnek, népi játékoknak és kézművességeknek, vidámságnak. A munkába besegítettek a szülők és az elérhető pedagógusok is. Ezután ötnapos uzonkafürdői tábor következett, amelyet közösen szerveztek meg a hétfalusi, a bodolai és fotosmartonosi gyerekek számára. A délelőttöket a vallásos foglalkozások töltötték ki, s mert az időjárás is kedvezett, a borvizes strandnak is örvendhettek. A délutáni és kora esti programok is érdekesnek bizonyultak, tanulságos volt a mód, ahogyan a részt vevő gyerekek keresték és megjelölték, hogy melyek az igazi kincsek az ember életében. A játékos verseny betekintést engedett gondolatvilágukba.
Kiderült, hogy az egyébként jó kepefizető és templomos nép alkotta gyülekezet nincs gondok nélkül. A templom tetőcserepeit kellene részben kicserélni, megoldani a fűtési gondokat, felújításra várna a lelkészi lakás belső része is. Működési költségekre pályáztak a megyei tanácshoz, de nem nyertek támogatást. Nem marad megemlékezés nélkül a reformáció 500. évfordulója sem, földbe kerül októberben itt is öt facsemete, az jelképezi az eddig lepergett 500 esztendőt. A fotosmartonosi reformátusok is részt vesznek azon az egyházmegyei központi ünnepségen, amelyet Sepsiszentgyörgy főterén tartanak október 31-én.

Emlékjelt Berde Sándornak
Több éve annak, hogy hangoztattuk: illő emléket kellene állítani szülőfalujában, a háromszéki Fotoson a település jeles szülöttének, a külföldön tanult nagyenyedi református teológiai tanárnak, a kackói lelkipásztor Berde Sándornak (1856–1894). A húzás-halasztás oda vezetett, hogy ezzel az évvel megszűnt a sok vitára okot adó fotosmartonosi iskola, amely felvehette volna a nevét, s már csak az óvoda maradt. A Berde família régi fotosi háza még áll, s az épület is tiszteletre kötelez. Berde József, Gidófalva polgármestere ismeri ebbéli elképzeléseinket, és nem zárkózott el az emlékállítás gondolatától. Berde Sándornak első szolgálati helyén már van emléktáblája, ott, ahol bölcsőjét ringatták, még nincs, de akarjuk hinni, hogy lesz. Kackón született három gyermeke, akik közül a legnagyobb a neves festőművész, Berde Amál (1886–1976), a középső az író Berde Mária (1889–1949), a legkisebb pedig fia, a neves orvos és szakíró, dr. Berde Károly (1891–1971). Sok még a kutatnivaló mifelénk is. Feltételezzük, hogy ezen a vidéken ringatták bölcsőjét a dunavecsei egykori református gimnázium tanítójának, Berde Károly tollforgató pedagógusnak is. Ő szerkesztette a Dunamelléki Hírlap havi mellékletét, az ún. Levente Útmutatót – hívta fel figyelmünket Müller Loránd tiszteletes. Berde édesapja, id. Berde Károly földbirtokos volt, 1939-ben hunyt el. Tanító fia 1923-ban, Petőfi Sándor születésének Dunavecsén megtartott 100 éves jubileumán saját versét szavalta el. Tudjuk, hogy a fiatal Petőfi több versét éppen Dunavecsén írta. A néptanító Berde Károly személye is érdekel bennünket, hiszen adatok szerint verset írt Fotosmartonos címmel.