A kormány kizárná az államfőt a legfőbb ügyész és a főügyészek kinevezési eljárásából – derült ki az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítási javaslatából. A törvénymódosítási csomagot Tudorel Toader igazságügyi miniszter ismertette tegnap, és rövid időn belül mindkét ellenzéki párt bejelentette, hogy megpróbálja megakadályozni a koalíciót abban, hogy ismét a kormány, azaz a politika alárendeltségébe kerüljön az igazságszolgáltatás. Klaus Iohannis államfő szerint az igazságügyi miniszter javaslatai „támadást jelentenek a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc ellen”, és aggodalmát fejezte ki a legfőbb ügyészség is.
Azért van szükség az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények módosítására, mert 13 év telt el a jogszabályok elfogadása óta, és közben Románia európai uniós tagállam lett – jelentette ki Tudorel Toader, majd hozzátette, hogy az intézkedés a kormányprogramban is szerepel. Hangsúlyozta: a szóban forgó törvényeket nem sürgősségi rendelettel módosítják, hanem törvénytervezetet terjeszt a tárca a kormány elé, és ha a kabinet elfogadja azt, továbbküldik a parlamentnek.
Eddig az ügyészségi vezetőket az államfő nevezte ki, ám a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács tenné meg az igazságügyi miniszter javaslatára; a legfőbb ügyész mellett a korrupcióellenes ügyészség és a szervezett bűnözésellenes vádhatóság vezetőinek kinevezését érintené a változás; mandátumuk három évről négyre bővülne, de ez a jelenlegi főügyészekre nem vonatkozik. A legfelsőbb bíróság elnökét továbbra is az államfő nevezi ki, de a bírói tanács javasolja. A tanács keretében működő igazságügyi felügyeletet áthelyezik az igazságügyi minisztériumhoz, „hogy biztosítsák autonómiáját és függetlenségét”.
A bírák és ügyészek ellen indított bűnügyi eljárásokat ezentúl a legfőbb ügyészség keretében létesítendő, külön szaktestület folytatná le, függetlenül attól, hogy milyen jellegű és súlyú bűncselekményekkel gyanúsítják őket.
Az indítvány felelősségre vonhatóvá tenné a munkájuk során hibát elkövető bírákat és ügyészeket. A miniszter hangsúlyozta, eddig a jogszabály feltételes módban fogalmazott, hogy az állam eljárást indíthat a hibákat elkövetők felelősségre vonása érdekében, de – mint mondta – ez soha nem történt meg. Azt ígérte, hamarosan nyilvánosságra hozza, hány hibás döntés született, és ezek következtében hány személynek hány évet kellett jogtalanul fogdában vagy börtönben töltenie.
A törvénycsomag 30 éves alsó korhatárt vezet be a bírói és ügyészi pálya elkezdéséhez, illetve lehetővé teszi a bíráknak, hogy ügyészekké és az ügyészeknek, hogy bírákká váljanak, ami eddig nem volt lehetséges. Az elvégzett munka és az ezért kapott bér közötti egyensúly visszaállítására is javaslatokat tettek, jelenleg ugyanis vannak aránytalanságok a rendszerben.
Behívatta a kormányfő
Tudorel Toadert a sajtótájékoztató és az első reakciók után bekérette hivatalába Mihai Tudose kormányfő, és arra kérte, hogy nagy gonddal kommunikálja az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításának tervezetét, hogy mindenki számára világos legyen: „egyelőre mindenki a helyén marad, azzal a mandátummal, amellyel megbízták, s az, aki megbízta”. Tudose szerint „már most vannak hangok, miszerint ma estig mindenkit leváltunk, akit más nevezett ki.” A maga során Tudorel Toader azt hangsúlyozta, hogy az új előírásokat a törvény életbe lépése után alkalmazzák, a jelenleg tisztségben levő személyek végigviszik mandátumukat. A kormányülés elején a szakminiszter röviden bemutatta az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények módosításának tervezetét. Elmondása szerint a módosítások célja, hogy visszaálljon a hatalmi ágak közötti egyensúly, továbbá figyelembe vették azt, hogy a bírói, ügyészi kinevezéseket más országokban is egy bizonyos tapasztalathoz kötik. A módosító javaslatokat közzéteszik a minisztérium honlapján.
Iohannis visszalépést lát
„Az igazságügyi miniszter mai javaslatai támadást jelentenek a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc ellen” – tudatja Klaus Iohannis államfő tegnap kiadott közleményében. Iohannis szerint a javaslatok 10 évvel visszavethetik Romániát egy olyan korszakba, amikor az igazságszolgáltatás alá volt rendelve a pártoknak.
Az államfő rámutatott: Románia jelenleg kedvező időszakban van a nemzetközi kapcsolatokat illetően, ezért hátrányos volna, ha az eddig megtett reformok és erőfeszítések után az ország visszatérne a régi gyakorlathoz, és a politika ismét befolyásolná az igazságszolgáltatást. Ez ellentmondana Románia nemzetközi vállalásainak, és arra kényszerítené az Európai Uniót, hogy meghatározatlan időre figyelemmel kísérje a román igazságszolgáltatást.
Hamis problémát sugall a miniszter azzal, hogy az államfő lenne az a politikai tényező, amelyet el kell távolítani a vezető ügyészek kinevezéséből – írja –, a nemzetközi szakértői jelentések éppen az igazságügyi minisztert jelölték meg olyan befolyásoló tényezőként, amelyen keresztül a politika beleszól az igazságszolgáltatás dolgaiba.
Az államelnök úgy látja: a tegnap bemutatott javaslatok a bírák és ügyészek szakmai pályájának alakítása tekintetében az igazságügyi miniszter szerepét növelik, s ezzel párhuzamosan a Legfelsőbb Bírói Tanácsét csökkentik, ami lényegében az igazságszolgáltatás gyengítését jelenti. A bírák és ügyészek megfélemlítését, függetlenségük csorbítását eredményezi elszámoltathatóságuk, a vagyoni felelősségre vonás kilátásba helyezése.
A bírák nem kapták meg
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nem kapta még meg az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításáról szóló javaslatot – jelentette be az intézmény, amelynek közleménye szerint „megalapozott álláspontjukat” csak a javasolt módosítások áttanulmányozása után teszik közzé.
Az ügyészek aggódnak
A legfőbb ügyészség „meglepetéssel és aggodalommal” vette tudomásul az igazságügyi miniszter által bejelentett módosításokat, és leszögezte: az ügyészekkel nem egyeztettek a javaslatokról. Közleményükben felhívják a figyelmet arra a javaslatra, amely külön szaktestületet hozna létre a bírák és ügyészek feltételezett bűncselekményeinek kivizsgálására, ami azt a hatást kelti, mintha a korrupció az ügyészek és bírák körében és nem azon kívül lenne. Kifogásolják azt is, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletet a politikum által kinevezett igazságügyi miniszter fennhatósága alá akarják helyezni. A legfőbb ügyészség álláspontja szerint „felforgatják a rendszert”.
Civil és ellenzéki hangok
Tizenegy civil szervezet is bírálta az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására tett javaslatokat. Az aradi Civic, a jászvásári CIVICA, az (#Insist), a Craiova kezdeményezés, a Románia kezdeményezés, a Temesvár kezdeményezés, a Közpolitikai Intézet, a nagyváradi Civic, A korrupció öl, a Geeks for Democracy és a #REZISTENŢA egyesületek közös közleményben kérik, hogy az igazságügyi miniszter vonja vissza a főügyészek kinevezési procedúráját módosító javaslatát, mert ez „veszélybe sodorja a korrupcióellenes harcot, és ellentmond azoknak a vállalásoknak, amiket Románia tett az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében”. A Románia 100 Platform arra hívja fel a figyelmet, hogy a módosítások „megbontják a hatalmi ágak egyensúlyát és veszélybe sodorják az igazságszolgáltatás függetlenségét”.
Ludovic Orban NLP-elnök azt nyilatkozta: megfontolják, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a Tudorel Toader által bejelentett törvénymódosításokat. A Mentsétek meg Romániát Szövetség erőteljesen elítéli a kormány kezdeményezését, és egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az igazságügyi miniszter ellen, mert úgy látják, hogy a főügyészek kinevezése „Dragnea kezébe kerül”. A Népi Mozgalom Párt ügyvezető elnöke, Eugen Tomac szerint az SZDP az igazságszolgáltatást teljesen alá akarja rendelni a politikumnak.
Az RMDSZ részéről Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök szólalt meg. Elmondta, hogy a szövetség még nem alakította ki hivatalos álláspontját, de személyes véleménye szerint a főügyész kinevezésére vonatkozó javaslat „megfelel az európai gyakorlatnak, ahol az ügyész a végrehajtó hatalom része”.
