A megnyitón elhangzott, 2013-ban a tenni akarás indította útjára a csapatot, amely a Marosvásárhelyért Egyesület égisze alatt megálmodta a Forgatagot. Mint azt az egyesület neve is jelzi, a város kulturális, vásáros és fesztiválozó énjének életre keltése volt a cél, a Kolozsvári Magyar Napok mintájára. A Vásárhelyi Forgatag a székelyföldi magyarság legszínesebb kulturális seregszemléje kíván lenni. Az évek során lépésről lépésre lopta be magát a város szívébe a rendezvény – és nem csak képletesen –, ugyanis a Maros-part után tavaly sikerült a fesztivál fő helyszíneként a Ligetben ünnepelni. Ugyanakkor minden évben felcsillannak ilyenkor a fények az Aranykakas udvarán, poharak koccanásától hangos a Borudvar, tágabbra nyílik a Teleki Téka kapuja, és idén először a Vár is felkerül a helyszínek listájára.
A megnyitón Portik Vilmos főszervező elmondta, nemrég azt olvasta, hogy egyetlen ember, aki hittel, meggyőződésből dolgozik, többet ér tíz másiknál, aki érdekből tesz valamit. „Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Vásárhelyi Forgatag szervezőcsapatában csak olyan embereket ismerek, akik hitből és meggyőződésből dolgoznak” – fogalmazott Portik. Hozzátette:, „A Forgatag az az ünnep, amikor együtt ülünk egy teremben, sokan, sokfélék: dús hajúak és kopaszok, bajszosak és csupasz képűek, szemüvegesek és jól látók. Ez a Forgatag lényege, hogy egy asztalhoz tudunk kerülni sokan, sokfélék.”
Soós Zoltán főszervező azt hangsúlyozta, a Vásárhelyi Forgatag immár a legpirosbetűsebb ünnep a marosvásárhelyi magyarság életében: „500 évre nyúlik vissza, amikor Mátyás király országos vásártartási jogot adományozott a városnak. Ez a hagyomány újra feltámadt egy lelkes csapatnak köszönhetően, s úgy hozta a sors, hogy én is részes lehettem.”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt emelte ki, hogy a Forgatag mindenekelőtt a magyar kultúra ünnepe. „Ünnep, mert értékekről, értékteremtésről, értékmentésről, újról és régiről, azok szintéziséről szól. Számvetés is, felmutatása annak, amit a különböző műfajok és művészeti ágak alkotói asztalra tettek. Jó látni, hogy szellemiekben gazdagodunk, hogy évről évre többek leszünk” – jegyezte meg Kelemen. Az RMDSZ elnöke úgy véli, bár a Forgatagot úgy emlegetik, mint a marosvásárhelyi magyar napokat, az itt élő magyar embereknek minden nap magyar nap. Az Erdélyben élő magyar emberek életében két ünnep között a magyar hétköznapok állnak.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, jövőre ünnepli az ország Erdély Romániához való csatlakozásának 100. évfordulóját, így a következő egy év nehéz időszak lesz az erdélyi magyarság számára. „Mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy a következő év ne arról szóljon, hogy háborúzunk vagy veszekedünk román barátainkkal, ismerőseinkkel.” Hozzátette, ha azt szeretnénk, hogy Erdélyben száz év múlva is legyenek magyarok, akkor amellett, hogy erősítjük a közösség gazdasági erejét, színvonalas magyar nyelvű oktatást biztosítunk, odafigyelünk a hagyományok és a kulturális örökség védelmére, támogatni kell a Vásárhelyi Forgataghoz hasonló kulturális eseményeket is, amlyekkel a közösségi identitás is erősödik.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke gratulált a szervezőknek, akik minden kishitűséget félretéve útjára indították a Forgatagot. „Kell ez a rendezvény mint megerősítés ebben a városban, ahol a magyar közösség tagjai gyakran érzik kiszorítva magukat, ahol másodrendűnek tekintik őket” – vélekedik az MPP elnöke, aki reméli, eljön az az idő, amikor nem kell alternatív városnapokat szervezni a magyaroknak és románoknak.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a Szent László Napokhoz, a Kolozsvári Magyar Napokhoz vagy a Vásárhelyi Forgataghoz hasonló rendezvények tartalmat adhatnak a nyárnak, és tartalmas szórakozást minden erdélyi magyar fiatalnak és azoknak, akik lélekben fiatalok. „Marosvásárhely mindig is a büszke, megátalkodott lokálpatrióta városlakók városa volt: értékteremtő, értékmegtartó, értékmentő. A Forgatag ezt bizonyítja immár ötödik esztendeje” – fogalmazott a Néppárt alelnöke.
Felszólalt még Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke, Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere és Mernyei Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
A beszédek után különleges zenei kalandozásban vehettek részt az érdeklődők, amelyen Zséda és a Kvartett muzsikált, a saját slágereken kívül olyan dalok is felcsendültek, amelyek egyedi hangszerelésben kapnak új köntöst, és kimondottan kedvesek az énekesnő számára.