A barcelonai merényletekért felelős dzsihadista csoport a jelek szerint zárt láncú volt, amely egy „guru”, az imám körül alakult ki; a régi modell segítségével – a modern technológiák mellőzésével – sikerült kijátszaniuk a rendőrség éberségét – mutattak rá az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.
A sejt a barcelonai merényletig nem hívta fel magára a figyelmet. Még az alcanari rejtekhelyen történt robbanás – ahol több száz propán-bután gázpalackot és az aceton-peroxid (TATP) nevű robbanószer előállításához szükséges, számtalan liter acetont tároltak – sem tett bolhát a rendőrség fülébe. Ennek fő magyarázata a szakértők szerint a csoport felépítésében rejlett.
Lurdes Vidal, a Földközi-tengeri Európai Intézet (IEMed) agytröszt igazgatója szerint a csoport „propaganda- és toborzási technikái” megfelelnek egy szektáéinak. „A család szerepére játszanak rá, elszigetelik a csoportot és ügyelnek arra, nehogy valami kiszivárogjon”.
A csoport központjában egy olyan személyiség áll, aki egyesít és összehozza a támasz nélküli fiatalokat és a szalafista válaszokat, amelyeket nyújtani tud nekik. Az alcanari házrobbanásban meghalt Abdelbak esz-Szatti imámot gyanúsítják azzal, hogy ő volt a karizmatikus vezető. Alberto Bueno, a Terrorizmuskutatások Nemzetközi Megfigyelőközpontjának tagja szerint Szattinak kettős arca lehetett: „az egyik az, amelyet a ripolli imateremben prédikálva mutatott, a másik pedig a radikalizálóé”.
„A valószínűleg már meglévő testvérközösségeket kihasználó »radikalizáló elem« erősíthette a radikalizálódást a sejten belül” – folytatta a granadai egyetem tanára. A testvér-, baráti vagy szomszédi közösségek alkotta sejt „ugyanannak a környezetnek az elemeivel, barátokkal működött, mint a legalább 2750 halottat követelő, 2001. szeptember 11-i New York-i és a 191 emberéletet kioltó 2004. március 11-i madridi merényletek, azaz zárt körben működött, mindenki mindenkit ismert” – mutatott rá Yves Trotignan, a DGSE francia kémelhárítási hivatal terrorellenes részlegeinek volt munkatársa.