A két kézdivásárhelyi fiatal képzőművész hiányolta a képregényt Erdélyben, ezért úgy döntöttek, képregény-havilapot indítanak. Címét, a  Fantomatikát  Stanislaw Lemtől kölcsönözték, az ő egyik írásában olvastak róla először, és holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent. A Fantomatika Kiadót egy évvel ezelőtt, 2016 szeptemberében Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás Zsolt alapította Kézdivásárhelyen. Azóta a képregény első számainak megrajzolásával, a honlap elkészítésével, a kiadási folyamat megtervezésével s a további adminisztrációs tevékenységekkel foglalkoztak.

Ötlettől a megvalósításig
A kiadó beindítása, a hivatalos ügyek intézése Kriszta feladata. Ő készíti elő a történeteket párbeszédes, jelenetes formába, a megrajzolás előtt még alaposan átbeszélik Mátyással, aki egy-két napot is dolgozik egy oldal elkészítésén. A rajzolást gyakran kutatás előzi meg, fényképeket, vázlatokat készítenek helyszínekről, emberi gesztusokról, arckifejezésekről. A szkennelés, a lapszerkesztés ugyancsak Kriszta dolga, a reklámfilmecskéket Mátyás rajzolja és Kriszta vágja össze, de az ötletek leginkább Mátyástól származnak. Rengeteg segítséget kapnak a barátoktól, akik weboldalt készítettek nekik, véleményezik, kijavítják a lapot, zenével látják el a filmecskéket, marketingtanácsokat adnak, és általában lelkesítik a két alkotót.
A működtetés azonban hatalmas munkát igényel, tisztában vannak, két ember képtelen ezt hosszú távon sikeresen végezni. Éppen ezért felhívást intéznek a közönség felé, kiforrott alkotókat keresnek, akik társaik lehetnek a képregényírásban-rajzolásban.
Erdélyben nincs hagyománya a képregényeknek, bár például Deák Ferenc és Rusz Lívia is rajzolt képregényeket, amelyek különböző gyermeklapokban jelentek meg, de képregény-lapkiadás a szó elterjedt értelmében ez idáig nem létezett nálunk. A kiadó kitűzött célja, hogy csak eredeti, helybéli alkotók által készített képregényeket publikáljon.
A lapot Erdélyben és Magyarországon kívánják forgalmazni, Erdélyben a Székelyhon lapkézbesítő hálózata juttatja el az olvasókhoz, Magyarországon még folyamatban vannak a tárgyalások. Ha mindez már gördülékenyen működik, és úgy érzik, van érdeklődés, románul is kiadják, és román nyelvterületen is forgalomba hozzák.

Képregény mint művészet
Az utóbbi időben rengeteg kassza­siker film készült képregények alapján, az erdélyi fiatalok tudnak a külföldi képregénykultúráról, és az sem kizárt, hogy az erdélyiek szeretnének képregényt olvasni, de nincs mit. Mivel az alkotók úgy érzik, hogy a szuperhősös képregények mennyi­sége elsöprő, a téma kiaknázott, ezért a kiadónak nem szándéka ebbe az általánosan ismert képregényáramlatba tartozni. Az alkotási formát mint művészeti ágat szeretnék gyakorolni, ragaszkodnak hozzá, hogy az általuk megjelentetett történetek alkotóik világról formált igaz és őszinte véleményét, rémlátásaikat, reményeiket, örömeiket és ezzel kapcsolatos átgondolt ötleteiket mutassa meg. Külföldön a képregények a popkultúra részét képezik, és hatalmas az olvasótáboruk. A kiadó megalapítói szívesen látnák, ha kezdeményezésük egy közösség találkozási pontja lenne, szándékukban áll képregényalkotó versenyeket szervezni, bemutatkozási lehetőséget nyújtani a fiatal nemzedéknek. A képregény átmenetet képez a gyerekek számára kiadott képeskönyvek és a felnőtteknek szánt szöveges kötetek között, kiváló médium az olvasás megszeretésére, főképp vizuálisan túltelített világunkban, amelyben minden információhoz kép is társul.

Székely sci-fi
A Fantomatika Kiadó, legalábbis egyelőre, tudományos-fantasztikus (sci-fi) történeteket publikál majd. A sci-fi-től irtóznak a művelt emberek, és joggal teszik ezt, hiszen a szórakoztatóipar a tömegkultúra részeként buta, hatásvadász, sőt, néha elborzasztó jelenséggé silányította ezt a műfajt. Pedig a jól megírt sci-fi néha több tudományos tartalmat hordoz, mint a fizikaórák tananyaga, de nemcsak tudományos kérdéseket ébreszt olvasójában: utópisztikus történeteiben az erkölcsi hozzáállást, a saját vélemény formálását, a világ menetének mélyebb átgondolását, a másság elfogadását, a környezettudatosságot bátorítja anélkül, hogy fárasztó lenne egy fiatal olvasó számára. A havilap elsőként a Fantomatika című képregényt közli, amely egy hat számot felölelő történet; rajzolója Sárosi Mátyás Zsolt, a szöveget Szabó Kriszta írta. Tudományos-fantasztikus dráma egy nagyon jófejű falusi srácról, akinek minden vágya, hogy a csillagok közé utazhasson, és ez szerencséjére vagy balszerencséjére sikerül is neki. A főszereplő akár egy székelyföldi legény is lehetne, de minden elvágyódó tinédzser magára ismerhet benne, bárhol is él. A nagyvilág iránti kíváncsiság, az álmodozás, a fantasztikus képzelgések mindnyájunk fiatal éveire jellemzőek, de ezek a vágyképek rendszerint nem valósulnak meg. Ez a fiú álmainkat és saját álmait váltja valóra, amikor a fantomatikus világba kerül, és itt kipróbál egy lehetséges, nagyon is valószerű jövőt, ha a jelenlegi életünket vesszük kiindulási pontnak. Lesz benne akció, szerelem, űrhajók, csillagok, szórakozás és szomorúság is. Annyit még elárulhatunk, hogy az ifjú nem disztópikus világba kerül, ez a jövő a lehetséges világok legjobbika; a történet drámája a főszereplő egyéniségéből vagy inkább az emberi természetből fakad. A lapot az alkotók 16 éven felüli diákoknak és felnőtteknek ajánlják.
Szabó Krisztina Kézdivásárhelyen született 1977-ben, ugyanitt végezte az elemi, majd a középiskolát, ezt követően a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban érettségizett. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, a Ioan Andreescu Vizuális Művészeti Egyetemen diplomázott fotó-videó szakon.
Sárosi Mátyás Zsolt szintén kézdivásárhelyi, 1985-ben született, ő is Kolozsváron végzett grafika szakon. Nagyon termékeny alkotó, számos kiállításon vett részt, 2015-ben a Székelyföldi Grafikai Biennálé különdíjasa volt. Kísérletezett videóval, zenével, az utóbbi időben akrilfestékkel és vegyes technikával készített nagyméretű táblaképeket.
További részletek  a http://fantomatika.com honlapon.