Szedik a pityókát

2017. augusztus 29., kedd, Gazdakör

A megszokottnál korábban, már augusztus derekán elkezdték a burgonya szedését a székelyföldi megyékben. Egyrészt a kedvező időjárás, másrészt az ipari feldolgozásra szánt burgonya iránti kereslet vette rá a termelőket a betakarítás korai elkezdésére.

Kovászna megyében a 13 800 hektárnyi pityókából 1300-on takarították be a termést – tudtuk meg Könczei Csabától, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Az átlagtermés eddig 28 tonna hektáronként, de a számokkal vigyázni kell, a burgonya kényes kultúra, okozhat meglepetéseket – értékelte az igazgató.
Jó hírként mondta Könczei, hogy tavalyhoz képest idén 2000 hektárral többön, összesen 13 800 hektáron termelnek burgonyát a háromszéki gazdák. Tavalyig évről évre csökkent a burgonyával beültetett terület, de a folyamat megfordult. Ennek oka valószínűleg a támogatásokban rejlik, az ipari feldolgozásra szánt, illetve a magburgonya termesztését jelentős összegekkel támogatják – mondta Könczei.
A 13 800 hektárnyi területből korai és félkorai burgonyát 2354 hektáron termelnek, nyári pityókát 2000 hektárra ültettek, az őszi fajták 9500 hektárt foglalnak el. Eddig főként az ipari feldolgozásra – burgonyaszirom, chips gyártására – termelt pityókát takarították be a gazdák, akik szerződéses alapon értékesítik a terményt.
Hargita megyében kevesebb burgonyát szedtek ki, eddig 220 hektárról takarították be a terményt – tudtuk meg Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője sajtónyilatkozatából. Az igazgató szerint is a kedvező időjárás és a chipsburgonya iránti kereslet vette rá a gazdákat a betakarítás elkezdésére. A szomszédos megyében az eddigi átlagtermés 26 tonna hektáronként, a termés minősége is jó. A megyében megtermelt burgonya mennyisége fedezi a hargitai szükségletet, így nem kell importálni – nyilatkozta az igazgató.
Az ország uniós csatlakozásakor, 2007-ben közel 15 000 hektáron termeltek burgonyát Hargita megyében, de az összterület idénre 8250 hektárra csökkent. Főként a kisebb területen gazdálkodó farmerek hagynak fel a burgonyatermeléssel. A burgonyával beültetett terület ugyan csökken, de a technológiának, az új fajtáknak köszönhetően jelentősen nő az átlagtermés. A burgonyatermesztés egyik nehézsége a munkaerő hiánya a betakarításnál, így azok a gazdák érvényesülnek jobban, akik ezt a munkafázist is gépesítették.
Romániában az egy főre eső éves átlagfogyasztás burgonyából 94 kg, Európa egyik legnagyobb burgonyafogyasztóiként tartanak nyilván a statisztikákban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2017-08-29: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Magunk keresése: Bodza-vidék egy elveszített darabkája (Honismereti ösvényeken)

Kerestük már magunkat messzebbi tájakon: benn a Pannon Alföldön, Tolnában, szerteszét  a Trianon széttépdeste, magyarok lakta vidékeken, s utóbb most itthon. Ekés túrázók ismerkedtek a Bodza-vidékkel. A történelmi magyar megyésítés után (1876) egészében a történelmi Háromszék vármegye része volt, most tetemes darabkája, Bodzavám és tágas környéke egy hirtelen, s mint mondják, megyeközti csere útján déli szomszédunkhoz került. Ez itt Brassó megye – magyarázzák Bodzavámon a helyiek. Közel van számukra a megyeszékhely Brassó, s mintha elfelejtették volna, hogy – akárcsak Bodza többi része – jelenleg is Kovászna megye szerves része.
2017-08-29: Gazdakör - Bokor Gábor:

Nem befolyásolja a szociális segélyt a napszámos munka

Panaszkodnak a gazdák: egyre nehezebben kapnak embert napszámos munkára. A potenciális munkások többek között azért nem vállalják a napszámosságot, mert attól félnek, elveszthetik a szociális támogatást. A félelem alaptalan: a napszámos munka utáni jövedelem nem veszélyezteti a szociális segélyek folyósítását – tudtuk meg az illetékesektől.