Ráadásul hírek szerint a csehek is szkeptikusan viszonyulnak a reformszerződéshez, hivatalosan a Cseh Köztársaságban is rendkívül bizonytalan az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló lisszaboni szerződés elfogadása… Ami azt is jelentheti, hogy 2009-re semmiképpen nem léphet érvénybe, következésképpen a jövőben sorra kerülő európai parlamenti választásokat aligha lehet majd az új szabályok szerint lebonyolítani. Tizennyolc tagállam — köztük Románia és Magyarország — már ratifikálta a szerződést, ám a fejlődési folyamatot az ír népszavazás negatív eredménye megállította. Írország az egyetlen tagállam, ahol a hasonló dokumentumokat népszavazással kell hitelesíteni. Az unió szabályai szerint viszont egyetlen tartózkodás, elutasítás is elég ahhoz, hogy megakassza a folyamatot. S közös cél most az írek meggyőzése és egy esetleges újabb népszavazás kiírása. Brian de Coven ír miniszterelnök a legutóbbi uniós értekezleten mindenesetre nem tudta megerősíteni, hogy erre egyáltalán sor kerülhet-e… Ezért azután az unió tagországainak állam- és kormányfői októberre, az őszi rendes találkozójukra halasztották a válsághelyzet megoldását, s élénk visszhangot váltott ki Jean-Claude Juncker lisszaboni miniszterelnök javaslata, aki az egész Európai Unióra kiterjedő népszavazást javasol a kérdésben, szerinte ugyanis ,,tiszta vizet kell önteni a pohárba". Akarnak-e az emberek több Európát, vagy nem?! Az euroövezethez már csatlakozó országok csoportjának vezetője kifejtette, mély meggyőződése, hogy az unió polgárainak 50 százaléka, több mint fele mégiscsak ,,több Európát akar!" S csak az uniós választók kevesebb, mint fele mondja azt, hogy ,,már most is elege van, már most is sok Európából…" Egy bizonyos, az ír népszavazás határozott nemje mégsem torpanthatja meg az unió fejlődését. A közös cél továbbra is a lisszaboni szerződés 2009-es életbe léptetése. Hogy ez sikerülni fog-e, s hogy a dacos íreket, a szkeptikus cseheket meg tudják-e győzni a ,,helyes útról", ma még kérdéses…