A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét, és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak. A japán védelmi erő nem kísérelte meg azt, hogy megsemmisítse a rakétát, amely 1180 kilométerre a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól keletre, három részre szakadva csapódott a tengerbe.
Szuga Josihide tokiói kormányszóvivő kijelentette: példa nélküli az eset, komoly és súlyos veszélyt jelent Japánra nézve. Hozzátette, hogy a tokiói kormány nagyon határozottan tiltakozott a történtek miatt Phenjannál. Mint mondta, a rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatainak megsértését jelenti. Tokió Washingtonnal és Szöullal, valamint más érintett országokkal szorosan együttműködve fogja kidolgozni a választ. Kérték az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását.
Abe Sindzó japán miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta: telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és megállapodtak abban, hogy az Észak-Koreára gyakorolt nyomás növelése céljából újabb, később meghatározandó lépéseket tesznek.
Rex Tillerson amerikai és Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszter szintén abban állapodott meg telefonon, hogy gondolkodnak az eddigieknél is szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésén Észak-Korea ellen.
Oroszországot nagyon aggasztja az észak-koreai helyzet, a fejlemények a konfliktus elszabadulása irányába mutatnak – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Phenjant nyilván a múlt héten elkezdett amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat is provokálta – tette hozzá.
A hadgyakorlat – amely még egy hétig tart – alapvetően számítógépes szimuláció, de 50 ezer dél-koreai és 30 ezer amerikai katona vesz benne részt.
Kritikus ponthoz jutott a válság a Koreai-félszigeten – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján. Nyugalomra intett minden érintett felet, és ismét felszólította őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. „Nyomásgyakorlás, büntetőintézkedések, fenyegetések nem tudják megoldani a problémát. Egyetlen módon lehet megoldani azt, megszakítani a nukleáris tesztek és hadgyakorlatok ördögi körét: párbeszéd keretében foglalkozni minden fél észszerű biztonsági aggályával” – mondta. Ezzel arra célzott, hogy Peking szerint a válság kialakulásáért a nukleáris és rakétateszteket végző Észak-Korea és a közös hadgyakorlatokat tartó Egyesült Államok és Dél-Korea is felelős. Megismételte Kína azon javaslatát, hogy legyen egy kettős moratórium, amelyben az említett országok felhagynak a másikat provokáló tevékenységükkel.
Az északi rakétaindításra reagálva, a dél-koreai hadsereg erejének demonstrálására dél-koreai harci gépek felszálltak és ledobtak nyolc bombát egy katonai lőtéren az ország északi részén található Gangvon tartományban. A gyakorlatra Mun Dzse In elnök adott utasítást. Ezenkívül a közszolgálati tévé bemutatott felvételeket olyan ballisztikusrakéta-tesztekről, amelyeket a dél-koreai hadsereg végzett el a múlt héten, válaszul a korábbi észak-koreai rakétakísérletekre.
Szakértők szerint a tegnap elindított észak-koreai rakéta közepes hatótávolságú volt, típusa Hvaszong–12. Kim Dzsongun észak-koreai vezető a hónap elején kilátásba helyezte, hogy rakétatámadást intéz a csendes-óceáni amerikai sziget, Guam és az ottani légi támaszpont ellen. A fenyegetés szerint Phenjan négy Hvaszong–12-es rakétát használt volna. Az AP hírügynökség szerint a rakéta típusa és a pályája nyilvánvalóan azt hivatott demonstrálni, hogy Phenjan képes beváltani fenyegetését Guamot illetően, noha a sziget mintegy 700 kilométerre található a rakéta becsapódásának helyétől.
Donald Trump amerikai elnök leszögezte: a világ hangos és egyértelmű üzenetet kapott Észak-Koreától. A fenyegető és destabilizáló cselekedetek csak tovább növelik az észak-koreai rendszer elszigeteltségét a térségben és a nemzetközi közösségben egyaránt. Minden megoldás szóba jöhet – fogalmazott. A Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump és Abe Sindzó japán kormányfő telefonon egyeztetett egymással, és a két politikus egyetértett abban, hogy Észak-Korea súlyos és növekvő közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és a világ valamennyi országa számára. A közlemény szerint az amerikai elnök és a japán kormányfő elkötelezett az Észak-Koreára gyakorolt nyomás erősítésében, és ugyanerre számít a nemzetközi közösség részéről is.
Közben az Egyesült Államok leszereléssel foglalkozó nagykövete arról nyilatkozott, hogy Washingtonnak az észak-koreai rakétafelbocsátással kapcsolatosan további elemzésre van szüksége. Robert Wood nagykövet egy Genfben az ENSZ által rendezett leszerelési konferencia kezdetén újságíróknak leszögezte: kormánya és számos más kormányzat komolyan aggódik a fejlemények miatt. Ugyancsak ezen a genfi konferencián az ülésszakon elmondott felszólalásában az észak-koreai nagykövet az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy a felrobbanás küszöbére taszítja a Koreai-félszigetet. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley szerint az újabb észak-koreai rakétakísérlet teljeséggel elfogadhatatlan és felelőtlen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának immár komoly intézkedéseket kell hoznia. Haley kifejtette: „Egyetlen ország fölött sem szabad rakétáknak repkedniük, ahogyan ez történt most a 130 millió lelket számláló Japán fölött.” A nagykövet hangsúlyozta, hogy Észak-Korea megsértette az ENSZ BT minden egyes határozatát. „Ami sok, az sok” – tette hozzá. A nagykövet leszögezte: reményei szerint Oroszország és Kína továbbra is együttműködéséről tesz tanúbizonyságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely megvitja az észak-koreai helyzetet.